A Womagicet többek között azért hoztuk létre, hogy a 40, 50 év feletti korosztályt érintő témákról „beszélgethessünk”. Szeretnénk, ha a Womagic egy olyan összetartó közösséggé forrná ki magát, ahol az olvasók véleményt tudnak cserélni, és akár beleszólhatnak a magazin napi tematikájába is. Hogy jobban „megismerhessük” egymást, útjára indítjuk SIKERSZTORI rovatunkat, amelyben olyan nőtársainkat mutatjuk be, akik az élet valamely területén sikert értek el, és akik inspirálhatnak bennünket. Elsőként fogadjátok szeretettel Győre Nikoletta (43) történetét.
Mióta foglalkozol divattervezéssel?
Mondhatnám, hogy mióta az eszemet tudom, de ez így nem volna igaz, hiszen egészségügyi szakközépiskolát végeztem, orvosi pályára készültem, és miután pénzügyi érdeklődésű családból származom – édesanyám oktatott és publikált is nem egy gazdasági tanulmányi könyvet -, így engem is ebbe az irányba terelgetett. El is végeztem a közgazdasági főiskolát Szolnokon, azután 3 évig egy könyvelő irodában dolgoztam. Ezt követően teljesen más irányt vett az életem, amit persze édesanyám nem igazan akart a kezdetekkor elfogadni. A KGF befejezése után fejest ugrottam egy teljesen más világba/hivatásba, és miután ezen a pályán is megszereztem a szakmai végzettségem, majd az első márkám sikert sikerre halmozott, már édesanyám is ott ült az első sorban, és mindenben támogatott.
Már gyerekként vonzott a divat világa?
Szakközépiskolai éveim alatt még nem a divat volt a fókuszban, de az órák közötti szünetekben, és amikor csak lehetőség adódott skiccelgettem, rajzolgattam és a saját részre megálmodott kreációimat „sufni” varrodákkal meg is valósítottam. Kisgyerekkoromtól fontos volt számomra a divat világa — örömmel öltöztem, kerestem, kutattam a megfelelő holmikat, és volt, hogy nagy családi botrány kerekedett abból, mikor a vadonatúj ajándék csizmám sarkát egy késsel levágtam, mert úgy gondoltam, így jobban kifejezi a stílusomat. Lassanként aztán azon kaptam magam, hogy én lettem a barátnőim és tágabb környezetem „divattanácsadója’”. Nagyjából húsz évre tekint vissza a karrierem —, akkori kedvesem (egy ma is működő, sikeres férfiaknak szóló divatmárka kreátora volt) miatt kezdtem gazdasági szemszögből is megvalósítani az akkor még csak hobbi szinten működő álmaimat/terveimet. Az álomból valóság lett, és megalapítottam a Nicole Design márkámat, amit az évek folyamán sok buktatóval és kihívással, de sikerre vittem. 10 évig saját, fővárosi kétszintes üzletünk szolgált átadóhelyként a viszonteladóimnak. Közel 16 évig létezett a brand.
Mi az, ami hajt, ösztönöz a munkában?
Minden tervező tájékozódik, követi a többiek munkáit, s az aktuális anyagtrendeket, a világ nagy divatházainak elképzeléseit. Azonban egy nem a divat világába gyökerező átlagember számára a mai haute couture divatbemutatók esetenként visszatetszőek is lehetnek, hisz nem éppen a hordhatóságot helyezik a középpontba. Megnézem ezeket a show-kat, esetenként látok bennük követhetőnek tűnő ötleteket is, de engem minden márkám esetében a hordhatóság, a hétköznapokban is könnyed hasznosulás foglalkoztatott: én nem csak a modelleket szeretném öltöztetni a kifutón, sokkal inkább érdekel, hogy olyan, egyszerre modern és könnyen hordható, mégis elegáns és egyedi darabokat álmodjunk meg, amelyeket minden vásárlónk, és én is örömmel viselhetek. Szeretem a kihívásokat a különleges felkéréseket, egyedi megrendeléseket. Ilyenkor leginkább az ösztönöz, hogy a megrendelő elégedett, boldog és meglepett legyen a végeredménytől.
Milyen szakmai sikereket értél el eddig? Elég izgalmas volt az elmúlt húsz év…
Eddig két márkát építettem fel sikerrel. A Nicole Designe-t, amely egy kereskedelmi márka, és most az 1975 fashion concept – 1975fashionconcept.hu – tervezői márka társtervezőjeként halmozzuk a sikereket partneremmel, Kupi Szimonettával, immáron 10 éve. A Nicole Design-nal, mely főképp fiatalos, sportos modelleket tervezett, évente két kollekciót mutattam be divatbemutatókat szervezve, melyek mind gazdasági, mind szakmai értelemben teljesítették a hozzájuk fűzött reményeimet. Ez idő tájt munkaruházati tervezésre és gyártásra is rengeteg megbízást teljesítettem sikeresen – éttermek, Brikostore, T-mobile, Dreher, Algida, Állami állatkert stb. – Több TV csatorna felkérésnek tettem eleget, reklámcégekkel működtem közre, 16 helyre szállítottam az általam tervezett Nicole modelleket, és saját varrodát működtettem a Csepeli Gyár területén. Most Kupi Szimonettával, üzlettársammal és barátnőmmel, aki korábban modellként dolgozott, majd közgazdasági és később szakmai végzettséget is szerzett, 10 éve együtt építjük az 1975 divatmárkát, mely monokróm színvilágú, a hordhatóságot szem előtt tartó kollekciókkal hódította meg közönségét. Márkánknak nagy megtiszteltetés, hogy hetedik éve minden alkalommal meghívást kapunk a Marie Claire Fashion Days-re.
Mire vagy a legbüszkébbek az elmúlt évekből?
A brand életében rengeteg siker és elismerésben volt részünk, de ami meghatározó számunkra az 2014 év végén a Londoni Fashion Weekre való meghívásunk volt, több másik magyar tervezővel karöltve, illetve óriási megtiszteltetés volt számunkra, amikor a Glamour women of The Year, az év legjobb divattervezője választásra jelöltek minket is. A márkánk 7 éven át saját showroomot, és a Nr3 store nevű multibrand store-t üzemeltette, ami 2 éven át óriási sikernek örvendett, és 7 kiemelkedő magyar tervezői márkának adott otthont. Több viszonteladóval dolgoztunk az évek folyamán. 12 saját bemutatót szerveztünk, és rengeteg kisebb-nagyobb eseménynek voltunk részesei. Több kollaborációs együttműködésünk volt más kiemelkedő tervezőkkel, a mostani aktuális a fabalahungaryvel zajlik. A most november 23-ai Marie Claire 2020 tavasz/nyári bemutatón is a kapszula kollekciónkkal, az általunk tervezett fakeretes napszemüvegeinkkel futunk ki a catwalkon. Nemzetközi sikereket is magáénak tudhat a brand. Bécsi multibrand store-ban és Tel Avivban is jelen volt a márka.
Hogy tudod összeegyeztetni a munkát és a családi életet?
Három gyönyörű gyermek édesanyja vagyok, ami a legnagyobb örömforrás az életemben. A kezdetekben még nehezebben ment a dolgok intézése, az első időben Szimonetta kitartására, segítségére és rugalmasságára is nagy szükségem volt. Mostanra már remekül kézben tudom tartani a szálakat, de ehhez nagyfokú fegyelmezettségre és persze a családom részéről sok segítségre is szükségem van. Hogy a kitűzött céljainkat családként is megvalósíthassuk, a férjem kitartása és biztonságot nyújtó jelenléte is elengedhetetlen.
Mesélj kicsit a családodról, gyerekeidről! Mennyire rugalmasak veled? Hagynak alkotni?
A gyerekeim csodálatosak. A legidősebb, Nádja (10 éves) egy érzékeny, csupa szív, erős megfigyelő; a fiatalabb lányom, Korinna (7 éves) egy cserfes örökmozgó, határozott akarattal — nála határozottabb akarata már csak a legifjabbnak, Nimródnak (3 éves) van. Szerencsére a lányok osztoznak az én lelkesedésemben a divat iránt — ha lehetőség nyílik rá, örömmel jönnek velem dolgozni, otthonosan mozognak a kamera előtt, adott esetben róluk is készül egy-két divatfotó. A modellek tervezése azonban rendszerint inkább a nappali vagy az éjszakai órákra szorul, mikor a gyerekek iskolában-óvodában vannak, vagy már alszanak. Az eredményt viszont ők is örömmel nézik meg a kifutón és a sztendereken is.
Van-e bármilyen kitűzött célod, amit még szeretnél elérni a szakmában?
A célok sosem fogynak el, és ahogy a világ is halad, mi is egyre több mindent, és persze gyorsabban szeretnénk. Új brand storet, még több viszonteladót, szakmai elismeréseket és a bolygónkat érintő égető problémák miatt mindenképpen szeretnénk a fenntarthatóság jegyében is alkotni, gondolkozni. A jövőben tervezzük, hogy bemutatunk egy kapszula kollekciót újrahasznosított ruhákból. Tervben van, de még nagyon kezdeti stádiumban egy támogatói bemutató kezdeményezése, veleszületett vagy szerzett mozgássérült gyermekekkel, ami mellé remélem, többedmagunkkal tudunk felsorakozni, segíteni. (Bevallom, ez a dolog/ötlet némiképpen személyesen is érint, hiszen egy hozzám nagyon közel álló családbarát kisgyermekének küzdelméről és törekvéséről, életerejéről szól számomra, és az általa megismert több, hasonló problémákkal küzdő gyermekről, akiket ezáltal akarunk támogatni, és erősíteni a hitükben és önbizalmukban. Családtagjaikat pedig elismeréssel és büszkeséggel megajándékozni azon az eseményen, ahol gyermeküket a kifutón láthatják majd viszont).
Hogy látod magad 10-15 év múlva?
Én ugyanilyennek látom magam. Lehet, ez egy kicsit utópisztikus, de számomra a munka, a kreativitás, a nyüzsgő család adja az életesszenciát. Valószínűleg rohangálok, ügyeket intézek, gyereket terelgetek, csak kicsit nagyobb kiadásban. Mosok, főzők, takarítok, pontosan, mint most.