A filmkészítőket már régóta foglalkoztatja a párhuzamos univerzumok, időhurkok és alternatív dimenziók világa, manapság már szinte tobzódunk az ilyen sorozatokban és filmekben, de már a hatvanas években is készültek ilyen alkotások. Nagyot tévedsz, ha azt hiszed, hogy ezek szimplán sci-fik, és csak kockáknak valók, hiszen kimondottan humorosak, romantikusak, de még körömrágósan izgalmasak is készültek.
A Sony Pictures Television válogatásának közös pontja a multiverzum, minden műfaj kedvelői megtalálhatják benne a nekik tetszőt. Csak aztán nehogy azt vegyük észre, hogy kimondottan rákattantunk a multiverzumos filmekre. Mi szóltunk!
Általában a multiverzum a tudósok által használt kifejezés arra az elméletre, amely szerint több, egymás mellett létező univerzum van, amelyek együttesen tartalmaznak mindent: anyagot, időt, teret és az ezeket leíró fizikai törvényeket. Miközben a tudósok továbbra is vitatkoznak azon, hogy létezik-e multiverzum, rengeteg sci-fi, képregény és fantasy történet használja a koncepciót. És hogy mi lehet ennek az oka? Miért szeretjük az ilyen történeteket? Talán mert a saját valóságunk annyira abszurd és disztópikus, hogy kell lennie valahol egy jobb idővonalnak?
A párhuzamos univerzumok nem kizárólag sci-fik keretét adják, így nem csak a geekek számára élvezetesek ezek a történetek. Spoiler-mentes ajánló következik.
Nosztalgia és kaland – a 90-es évek multiverzuma
Az 1990-ben indult és öt évadot megélt Sliders című sorozatban Jerry O’Connell alakított fizikaszakos egyetemistát. A saját pincéjében alkot egy masinát, amellyel a miénkkel párhuzamos univerzumokba utazhat. Kalandjaira elkíséri barátnője, fizikaprofesszora és egy jobb napokat látott énekes is. Az alapproblémát pedig az jelenti, hogy sosem tudják, hol kötnek ki éppen. Igazi kalandsorozat, ami kihasználja az alapszituációban rejlő lehetőségeket, azaz, hogy egy párhuzamos világban tényleg bármi megtörténhet.
Romantika – egy apró változás, két élet
A nő kétszer (eredeti címe: Sliding Doors) egy romantikus dráma Gwyneth Paltrow és John Hannah főszereplésével, amely azt mutatja be, milyen párhuzamos utakat vehet egy nő élete, ha a napjában egyetlen látszólag aprócska változás történik. A film két párhuzamos történetet mutat be, amelyek az alapján ágaznak szét, hogy a főszereplő elér vagy lekés-e egy vonatot. Természetesen mindkét út meglepő végkifejlethez vezet.
Humor – az új Idétlen időkig
A Végtelen matrjoska című sorozatban (Russian Doll) Nadia Vulvokov játékfejlesztő egy klasszikus mormota-napi forgatókönyvben találja magát és arra kényszerül, hogy újra és újra megismételje egy napját. Azt a napot, melyen újra és újra a legkülönbözőbb módokon hal meg, hogy aztán mindig ugyanabba a pillanatba térjen vissza a fürdőszobájába. És minél több időhurkon megy keresztül, annál jobban kezd emlékezni a múltbeli hurkokra, ami számtalan vicces szituációt eredményez. Igazi fekete komédia szuper szereposztással (Natasha Lyonne, Charlie Barnett, Greta Lee).
Brit mánia – Doktor kicsoda?
Aki szereti az angol filmeket, biztosan hallott már a Ki vagy, doki? (Doctor Who) című sorozatról, mely egy földönkívüli időutazóról, a Doktorról szól, aki gyakran utazik emberi társakkal. A sorozat eredetileg 1963-ban indult, a modern változat pedig 2005 óta fut nagy sikerrel.
A Doctor Who régóta játszik a párhuzamos univerzumokkal és idősíkokkal. Az időutazás multiverzum-modellje azt sugallja, hogy minden tudatos döntés képes megváltoztatni a történelmet, és tudtán kívül új idővonalat teremteni. Egyes döntések kisebb jelentőségűek és viszonylag jelentéktelenek; képzeljünk el például egy olyan univerzumot, amelyben szalonnát és tojást reggeliztél, szemben azzal, amelyben egy tál müzlit ettél. Nem valószínű, hogy ezek között az idősíkok között jelentős különbségek lennének. Más esetekben azonban egy fontos döntés drámai eltérést eredményezhet az idősíkok között.
Sötét misztikum – az emberi természet bugyrai
A Sötétség (Dark) című német sorozat 2017-ben indult, főszereplői egy kisvárosban élő négy, egymással kapcsolatban álló család. A közöttük és a családtagok között húzódó, nemzedékeken átívelő titkok és rejtélyek az emberi természet bugyraiba vezetik a nézőt. A szereplők eltűnése és felbukkanása, a titokzatos kapu, amelyen keresztül egy – később több – másik világba lehet eljutni persze önmagában is érdekes, ám legalább ennyire fontos látni, kiből mit hoz elő a párhuzamos világok létezése és lehetősége. A párhuzamos univerzumokra és az időutazásra összpontosító sorozat különleges mentális tornát igényel ahhoz, hogy megértsük a bonyolult kapcsolatokat és kövessük a nem lineáris történetvezetést.
Animáció – nem csak gyerekeknek
A kritikusok szinte mindenhol egyetértenek abban, hogy a Pókember: Irány a pókverzum nemcsak egy remek Pókember-film, hanem talán a valaha készült legjobb a szériából. A közönség is egyértelműen így látja, hiszen a film a nemzetközi jegypénztáraknál a költségvetésének több mint négyszeresét hozta, ráadásul 2019-ben elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat, ami először fordult elő egy Marvel-képregényen alapuló filmmel.
A legfrissebb Pókember multiverzum film a Pókember: A pókverzumon át, amely idén júniusban került a hazai mozikba, kritikusai szerint vizualitásban és történetvezetésben is túlszárnyalta az Oscar-díjas elődöt. Hogy megmentse a multiverzumot és a családját, Milesnak, a főhősnek egy seregnyi mindenféle Pókemberrel kell megküzdenie. A multiverzum struktúra lehetőséget ad arra, hogy a film beszéljen a sokszínűségről, a pókverzumok sokasága és különbözősége pedig arra buzdít, az légy, ami vagy aki csak akarsz. Aki lemaradt a nagyképernyős változatról, már otthon is megnézheti, többek között elérhető a Magyar Telekom FilmPremier, a Vodafone Filmtár szolgáltatásában, valamint az Apple TV és a Google Play kínálatában is.
