Azt már régóta tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás, a sport elengedhetetlen az egészséges életmódhoz és sok betegséget is megelőzhetünk vele, azzal viszont általában kevésbé vagyunk tisztában, hogyan hat a mentális egészségünkre.
Az Allianz az Olimpiai és Paralimpiai Mozgalmak nemzetközi partnereként hisz a sport erejében, ezért az október 10-ei Mentális Egészség Világnapja alkalmából márkanagyköveteivel, Késely Ajna és Ekler Luca élsportolókkal együtt szeretné felhívni a figyelmet a mentális jóllét megőrzésének fontosságára és a sportolás előnyeire.
Az élet számos területén kell helytállnunk, hiszen a munkánk, a magánéletünk és a hobbink során is folyamatosan kihívásokkal találkozunk. Ez teljesítmény és megfelelési kényszerrel járhat sokak számára, amit az elmúlt évek eseményei állandó szorongással és bizonytalanságérzéssel fokoztak. A WHO adatai szerint 2019-ben a világon minden nyolcadik, azaz 970 millió ember élt valamilyen mentális zavarral, közülük a legtöbben szorongásos és depressziós betegségekben szenvedtek. A Covid hatására pedig ez a szám egy év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett. A depresszió nemcsak az EU-ban, Magyarországon is népbetegség: a 15 év felettiek 7 százaléka érintett, ami évente 600-700 ezer embert jelent.
Az Allianz Hungária Zrt. mentális egészséget vizsgáló kutatása rámutatott, hogy professzionális segítséggel vagy anélkül, de a magyarok 88 százaléka tesz a mindennapokban a személyes jóllétéért.
„Kiegyensúlyozott psziché nélkül az egészség fogalma nem értelmezhető, erről szól a régi közmondásunk az ép testben, ép lélek is. Hiszek abban, hogy társadalmi szintű változást csak akkor fogunk tapasztalni, ha minél több figyelem irányul az egészségre testi és szellemi szinten egyaránt, és erre a sport kiváló platform. A parasportban pedig, ahol a mentális erő, a kitartás, a reziliencia még hangsúlyosabb szerepet kap, még szembeötlőbb az egészségmegőrzés. Az Allianz munkatársaként kifejezetten büszke vagyok arra, hogy az olimpiai és paralimpiai mozgalom világszintű partnereként lehetőségeink mentén támogathatjuk ügyfeleinket, alkalmazottainkat, partnereinket az egészséges életben” – mondta Kónya-Prépost Enikő, az Allianz Hungária Zrt. szenior marketing menedzsere.
Ép testben ép lélek
A sport és a mentális állapot kapcsolatát számos kutatás vizsgálta az elmúlt több mint 10 évben. A felmérések egyértelműen kimutatták, hogy a rendszeres mozgás elősegíti a pszichés jóllétet: javítja az önbizalmat, az önbecsülést és a hangulatunkat, oldja a stresszt, a szorongást, a depressziót. Az edzés serkenti a vegyi anyagok, például az endorfinok, az endokannabinoidok és a dopamin termelődését, ezért utána energikusabbnak és boldogabbnak érezzük magunkat. Mindemellett fokozza a koncentrációt, valamint fejleszti a kreativitást és a memóriát is, így az ezekért felelős agyi terület, a hippokampusz idősödéssel együtt járó zsugorodását is meg lehet fékezni, sőt, akár visszafordítani. A fizikai aktivitás az alvás minőségét is javítja, arra azonban érdemes figyelni, hogy inkább reggel vagy délelőtt végezzük, mert ha este felpörgetjük a szervezetünket, az ellentétes hatást válthat ki.
A sport ezenfelül a szociális viselkedésünkre is pozitív hatással van: elősegíti például a jobb önkontrollt, az interperszonális kommunikációt és az összetartozás érzését. Érdekes, hogy a kutatások alapján a csapatsportokban résztvevő felnőttek egészségi állapota kedvezőbb volt, mint az egyéni sportot űzőké.
Élsportolók mentális felkészülése az olimpiára
A kutatások egyúttal arra is rámutattak, hogy az élsportolók fokozottabb pszichés szorongást tapasztalhatnak, ezért a mentális jóllét számukra is kulcsfontosságú sikertényező. Így van ezzel a háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok úszó, Késely Ajna és a paralimpiai bajnok atléta, Ekler Luca is, akik teljes erőbedobással készülnek a jövő nyári párizsi olimpia és paralimpiai játékokra.
„A mentális jóllét az egyik legfontosabb kulcsa mindennek, hiszen ez az önmagunkkal való kapcsolatunkra, az egészségünkre és az élet összes területére kihat. Ha a lélek nem működik jól, akkor a test sem, és ez fordítva is igaz. Éppen ezért én a mentális felkészülésemmel ugyanolyan erőbedobással és rutinszerűen foglalkozom, mint a fizikai edzésekkel. A napi szokásaim közé tartozik a meditáció, az érzéseim és a jelen tudatos megélése, az írás, a pszichoterápia, valamint a légzés- és a hangtálterápia” – hangsúlyozta Késely Ajna.
„Bár sokszor a végletekig hajtom magam, a mentális egészségem érdekében mindig a testi-lelki egyensúlyt keresem. Amikor úgy érzem, hogy sok a külső inger, a stressz, vagy lemerültem, akkor szeretek egyedül lenni, és mint egy kirakóst újra összerakom magam, darabról darabra” – tette hozzá Ekler Luca.
Mit érdemes sportolni, hogy kiegyensúlyozottak legyünk?
Minden mozgásforma jótékony hatással van az egészségünkre, akár sétálunk, táncolunk vagy intenzívebb sportot végzünk. A Sports Medicine Weekly szerint a legjobban például futással, úszással, csapatsportokkal és kerékpározással fejleszthetjük a mentális egészségünket. A lényeg azonban, hogy olyasmit válasszunk, amit élvezünk, ne akarjunk kényszeresen teljesíteni ebben is, és lehetőleg rendszeresen csináljuk. A WHO ajánlása szerint egy felnőttnek naponta legalább 20 perc mérsékelten intenzív vagy hetente 75 perc intenzív gyakorlat végzése javasolt.
Érdemes a fokozatosság elvét alkalmazni az edzésprogramban és kezdetben csak lassan, a képességeinknek, illetve a korábbi tapasztalatainknak megfelelően mozogni, majd időről időre fokozatosan növelni az időt és az intenzitást. Ha ugyanis túl gyorsan vagy intenzíven végezzük a gyakorlatokat, az növelheti a sérülések kockázatát. A legjobb, ha konzultálunk az orvosunkkal vagy egy egészségügyi szakemberrel és az egyéni igényeinknek leginkább megfelelő tervet alakítjuk ki.
