Hirtelen veszítettem el mindent, de most kiegyensúlyozott és boldog vagyok

Egy csoportos box órán találkoztunk, ezt követte a személyi edzés és egy pár éves közös „út”. Egy hosszabb szünet után ismét összesodort minket az élet, de a távolság miatt, ma már inkább az online térben „találkozunk”. Kíváncsi voltam, hogy alakult az élete, hol tart most. Egy őszinte beszélgetés Miló Vikivel.

Évek óta nem találkoztunk személyesen, de a technikának köszönhetően figyelemmel kísérem, mi van veled. Mielőtt mélyebben belemennénk, áruld el, mi a titkod, hogy semmit nem változtál az elmúlt kb. 10 évben? 🙂

Azt gondolom a sport fiatalít, karbantart. Így, aki fiatal akar maradni és egészséges, az sportoljon legalább heti háromszor. 🙂

A világ a sporteredményeidnek köszönhetően ismert meg. Miért éppen a boxot választottad? Nem annyira nőies sport… Nem szerettél volna soha mondjuk szertornázni, vagy jazzbalettozni?

Amikor gyermek voltam, akkor mentek a tévében a Linda és Bruce Lee filmek. Minden gyerek karatézni akart.  Nekem is Bruce Lee volt az ágyam felett, és olyan kockás hasizmot akartam, amilyen neki van, és világbajnok akartam lenni. Nekem a nagyapám és apukám is boxolt, így mivel nem született fiú a családban, én vittem tovább a családi hagyományt. 🙂 Szerencsére meg lett az eredménye. Tizenegyszeres all-style világbajnok, kétszeres, kung-fu világbajnok, négyszeres ökölvívó magyar bajnok, profi ökölvívó világbajnok és négyszeres címvédő vagyok.

Ezek fantasztikus eredmények. Miért hagytad abba a profi sportot?

Amikor a kereskedelmi csatorna kiszállt a mérkőzések közvetítéséből, a menedzsmentem, a Félix-Promotion befejezte a mérkőzések szervezését, egyszerűen mondva, mi, boxolók, szélnek lettünk eresztve. Ezután volt szerződésem egy Össz Világbajnoki címmérkőzésre az Universum boksz Promotional, de hiába edzettem, 8 hónapnyi hitegetés után végül nem szervezték meg a mérkőzést. Helyette egy felhozó mérkőzést szerveztek Németországban. Akkor még nem tudtam, az lesz az utolsó mérkőzésem.  Pár hónappal ezt követően felszólított a Világszervezet, hogy védjem meg a Világbajnoki címemet. De

mivel nem volt menedzserem, aki megszervezze nekem, - mert egy gála nagyon sokba kerül - úgy gondoltam, mielőtt megfosztanának a címtől, még előtte bejelentem a visszavonulásom.

Miben változott meg azóta az életed?

Én úgy építettem fel az életem, hogy a sport mellett is tanultam, dolgoztam, így annyi volt a változás, hogy a visszavonulás után többet kezdtem el dolgozni. Az a fanatizmus, ami a sportban jellemzett, átment a munkába. Hosszú évekig mindennap, reggeltől késő estig dolgoztam.  Ami nagyon hiányzott az volt, hogy kikerültem a média figyelméből.  Azt nagyon imádtam…

A sport a mai napig az életed része, az utóbbi időben online edzéseket is tartasz. Mikor tervezed, hogy személyesen is folytatod az edzéseket?

Amikor elindult a karantén, elkezdtem gondolkodni, én hogyan segíthetnék, mit csinálhatok, hogy a tanítványaim megmaradjanak? Ezért kezdtem el az online edzéseket heti 4 alkalommal. Két hónap után 11-én nyitott meg újra az edzőterem, és én már első nap megtartottam a csoportos boksz órámat. 🙂

Az edzés mellett új hobbiba vágtad a fejszéd. Csivavákat tenyésztesz. Honnan jött az ötlet? Mivel jár mindez? Hány kutyád van most?

Nagyon régen szerettem volna kutyát, de amíg boxoltam, nagyon nagy önzőség lett volna, ha van, mert nem lett volna rá időm. Így, a visszavonulásom után eltelt egy év, és az egyik reggel úgy ébredtem, eljött az idő, hogy megvegyem a kiskutyám. Először egy hobby csivavát vásároltam, de mivel sokat dolgoztam, úgy döntöttem, hogy veszek neki egy kis társat. Ez a kutya már kiállítási volt, így belecseppentem a kiállítások világába. Innentől kezdve nem volt megállás, sorba jöttek a jobbnál jobb kutyák. Megismerkedtem egy Kijevi tenyésztővel, és gyönyörű kutyákat vásároltam tőle. Később már a saját kutyáit is küldte, küldi hozzám, hogy én csináljak belőlük bajnokokat.  Aztán elkezdtem a tenyésztést is. De maximum egy alom van nálam egy évben, mert nagyon féltem a lányaimat, így az ő egészségük fontosabb nekem, mint a pénzkereset. Így, amit megkeresek az edzősködéssel, azt mind elköltöm a kiállításokra. A karantén előtt szinte minden hétvégén utaztunk, jártuk az országot-világot, és ringbe léptünk.

Most jelenleg 9 kutyán van, de a szám folyamatosan változik, hiszen mindig jön egy-egy bajnok jelölt valamilyen országból.

Ezek a vendégkutyák általában 6-12 hónapig élnek nálam.

Hogy képzeljük egy el napod?

Normál esteben 4.30-kor kelek. Séta, etetés, majd rohanok be Budapestre dolgozni. Kb. 11.00-12.00-ig dolgozom, majd rohanok haza, séta, etetés, training, majd vissza a terembe, általában 22.00-ig. Hazaérve ugyanúgy séta, etetés a program, majd játék. Kb. 01.00-kor fekszem. Hétvégén pedig beülök az autóba és többszáz kilométert utazunk és versenyzünk…

A szerelemnek is jut hely az életedben?

Pont a karantén előtt lett vége egy 5 és fél hónapos kapcsolatomnak, így nagyon nehéz volt hirtelen mindent elveszítenem. Szerelem, munka… Megjártam a poklok poklát. Pénz, jövőkép nélkül és egyedül, magányosan…

Most, hogy érzed magad? Látod már a kiutat?

A márciusi pokol után elkezdtem magamon dolgozni. Próbáltam nem a jövőre koncentrálni, hanem a napi, pillanatnyi örömöknek élni. Élveztem, hogy végre volt időm magamra. Elkezdtem mindennap futni, ami levezette a stresszt, kikapcsolta az agyam. Ráadásul az online edzéseknek, és a futásnak köszönhetően elkezdtem fogyni, ami már évek óta nem sikerült. 5 kilóval könnyebben, kipihenve, újult erővel vágok bele a karantén utáni életbe. Tudom, nem lesz könnyű, hiszen sokan még félnek, nem mernek utcára lépni, nemhogy eljönni az edzőterembe. Újra kell építenem a vendégkörömet. De

most úgy érzem kiegyensúlyozott és boldog vagyok. Így nem lehetnek előttem akadályok!

Fotók: Miló Viki, Szalánczi Gábor, Horváth Balázs, Radnóthi László
No Comments Yet

Comments are closed