Az úttörő kezdeményezéssel a látássérült emberek hátrányait akarják enyhíteni, egyenlő esélyeket akarnak biztosítani nekik. A speciális előadások speciális technikai hátteret igényelnek.
„Nagy kihívás volt kialakítani a megfelelő programot, mert a narrálás a verbális művészetek terén megszokott, de a nonverbális területen egyáltalán nem. A megfelelő technikát évekkel ezelőtt, több színésszel kísérleteztük ki a színházból merítkezve, de a cirkuszi előadásoknak megfelelően” – mondta el Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója. Azt is hozzátette, hogy az előadások alatt mobil audiorendszerrel zajlik a kommunikáció, ami azt jelenti, hogy az egyik fülön keresztül a narrátor percről percre közvetíti az előadás mozzanatait, akár egy sportközvetítésen, a szabadon hagyott fül pedig a zenét és a közönség hangulatát juttatja el a látássérült vendégekhez.
„Elképesztő előadás volt. Számunkra a narráció olyan dolgokat mutatott meg, melyet látás nélkül nem tudunk megtapasztalni. A kulisszák bejárása sokkal közelebb hozta hozzánk az előadás látványát és üzenetét. Nagyon hálás vagyok az élményért” – mesélte Máj Kriszta, a Vakrepülés Színtársulat művészeti vezetője.
Ez a kezdeményezés nem új. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárként is több olyan programot indított, mely egyenlő hozzáférést biztosított a kultúrához a vakoknak és a gyengénlátóknak. 2018 végén siketworkshopot, 2019 őszén Akadálymentesítés az előadóművészet területein II. elnevezéssel intézményvezetői konferenciát támogattak, ezzel segítve a társadalom érzékenyítését a kihívásokkal élők iránt.
Az audionarrált előadásokat tapintás általi, vagyis taktilis kulisszajárás előzi meg. A tapintással és a hozzá fűzött magyarázatokkal a vakok és a gyengénlátók megismerik a műsorban fellépő művészeket és az általuk használt rekviziteket, eszközöket.
Forrás: mti
