A minap láttam egy spanyol filmet, amiben felnőtt férfiakat tanítottak csajozási technikákra. Önmagában ez a téma nem újdonság, volt már erről amerikai film is, nem is egy. Viszont miközben néztem ezt a filmet, eszembe jutott, hogy nemcsak a mozivásznon lehet ilyesmivel találkozni.
Vannak ilyen csoportosulások, tanfolyamok, még itthon Magyarországon is. Sok évvel ezelőtt futottam bele egy ilyen magyar “tréning” videójába a neten. Nőként már akkor is felállt a szőr a hátamon attól, amit ott láttam és hallottam. Aztán néhány évvel később egy könyv akadt a kezembe, ami erről az egész eredeti amerikai csajozós-tréningezős teóriáról és csoportról szólt. Elolvastam azt is. Szívből ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, mert itt legalább – a filmekkel és tréningekkel ellentétben – kikerekedik a végére, hogy miért nem éppen célravezető ez a módszertan. A könyv Neil Strauss írása, A játszma címet viseli.
No, de hogy mi is a problémám ezekkel a „tuti módszerekkel” szakmai, coach szemszögből és amúgy nőként?
Ezek a módszerek olyan (fiatal) férfiaknak szólnak, akik nem mernek közeledni a nőkhöz. Ezért az egész módszer és a tréningek célja, hogy erre megtanítsa a srácokat. Alapvetően nem lenne ez egy rossz ötlet, csak valahogyan mégsem jól van megvalósítva. Ami nekem ebből nőként és coachként legelőször feltűnik, hogy a férfiak megtanulják ezeket a tippeket, cseleket, amiket használva szóba lehet elegyedni a hölgyekkel. A végcél pedig az, hogy legyen „zárás”, ami – ha jól emlékszem – minimum a csókot jelenti, de talán magát a szexet is. A nő pedig csak egy tárgy ebben az esetben.
Minél több „zárás” van egy buli alatt, annál jobb… Hát ez nálam már évekkel ezelőtt is kiütötte a biztosítékot.
Amiből nulla van ebben a módszerben az a másik nem tisztelete, annak figyelembevétele, hogy minden ember különböző, illetve hogy a párkeresés végcélja nem a csók és szex (kellene, hogy legyen), hanem az egyenlőségen, megbecsülésen, kölcsönös tiszteleten alapuló beteljesült és boldog párkapcsolat. Ezekben az esetekben ilyen dolog szóba sem kerül.
Ami még szintén probléma ezekkel a tutinak mondott csajozós módszerekkel, hogy nem a férfiak alapvető problémáját oldják meg. Nem mer odamenni egy nőhöz és szóba elegyedni vele? Van ilyen, nem is kevés. Ennek az okát egyénenként kellene megkeresni, leásni mélyre. Nem pedig a tűzoltás felszínes technikájával élve megtaníttatni vele valami módszert, ami az alapvető lelki bajokat figyelembe sem veszi. A mélység hiányzik. A valódi megoldás. Mert lehet, hogy a módszert alkalmazva lesz beszélgetés, csók vagy szex; de mi van másnap? Mi van, ha esetleg párkapcsolatra kerülne a sor? A probléma csak időben el van tolva, de megoldva legkevésbé sincs. Előbb vagy utóbb a valódi gondok a felszínre törnek, mert igenis ott maradtak mindvégig.
Valamennyit biztosan tud segíteni a félénk férfiaknak egy ilyen módszer alkalmazása, biztosan dob az önbizalmukon – de csak ideiglenesen. Aztán nagy valószínűséggel onnan a magasabbra szökött önbizalomból még nagyobbat fognak esni.
Vagy ha nem esnek, akkor egy teljesen félreértett irányba mehet el az életük – már ami a nőket, csajozást, párkeresést és párkapcsolatot illeti.
Sok évvel ezelőtt, még mielőtt coachinggal foglalkoztam volna, Budapesten egy buliban összefutottam egy csoportnyi ilyen fiatal férfival. Mivel akkor már hallottam és olvastam erről a koncepcióról, rögtön rájöttem, hogy éppen „gyakorlaton” vannak, éles bevetésen. Hozzánk is odajöttek. A fiúk kezében valami narancssárga madzag lógott, ami mintegy beszélgetés indításként szolgált. Látszott a srácokon, hogy nagyon idegesek. Gondoltam kicsit segítek nekik, és felvettem úgymond a „beszélgetés narancssárga fonalát”. Megkérdeztem, hogy miért van a kezükben. Ennek kapcsán el is beszélgettünk velük egy pár percet, majd mindenki ment tovább a dolgára. Ami nekik ebben jó volt, hogy tényleg tudtak beszélgetni lányokkal, viszont nem gondolom, hogy hosszú távon ez jelentette számukra az Egy Megoldást Mind Felett.
Én hiszek abban, hogy ha valakinek problémája van, akkor azt sémákkal, „bevált módszerekkel” csak egy bizonyos limitált szintig lehet javítani. Az után már mindenkinek szüksége van arra, hogy az ő egyéni dolgaival foglalkozzon, célzottan.
Mert bár lehet, hogy a felszínen az ilyen férfiak mind „csak” félénkek, de az alapvető ok, ami miatt ők ilyenek, az már egyéni vizsgálódást igényel. Illetve egyéni feloldást, megoldást is. Mint az életünk más területein sem, a párkeresésben sem az instant csodaszerek a megoldások. Nincs az a módszer, ami mindig mindenkinek minden körülmények között működik. Az egyéni lelki magunkba tekintés és az egyéni munka elkerülhetetlen. Már ha valaki a felszíni, gyors és hirtelen látványos eredmények helyett a valódi, mély és tartós megoldást keresi.