Magyarországon a munkavállalók többsége a lakóhelyével azonos településen vállalt munkát. A dolgozók fele kevesebb, mint napi fél órát tölt utazással a munkahelye és otthona között, amelyet többnyire tömegközlekedéssel old meg.
Minden második dolgozó részesül e téren anyagi támogatásban a munkáltatója részéről, de van további 17%, akik bár élhetnének a hozzájárulás lehetőségével, mégsem veszik azt igénybe. A hazai munkavállalók munkába járási szokásiról, az ingázással töltött idő mennyiségéről, az ehhez igénybe vett eszközökről, valamint a munkaadók utazási költségekhez való hozzájárulásáról készítette el kutatását a Profession.hu.
Nem szeretünk a napi munka miatt ingázni
A magyar munkavállalók jellemzően elkerülik az ingázást és ha tehetik, inkább a közelben található munkahelyeket részesítik előnyben. Jelenleg tízből hat munkavállaló dolgozik a lakóhelyével azonos településen. A legtöbb ingázó (35%) faluból utazik valamelyik városba a munkája miatt, 29%-uk városból egy másik városba, 8%-uk városból vagy faluról utazik át egy másik faluba dolgozni, a fővárosba pedig közel negyedük jár be e célból. Ezzel ellentétben Budapestről az ingázók mindössze 4%-a jár másik településre dolgozni.
A munkavállalók fele kevesebb, mint napi fél órát utazik összesen a munkahelye és otthona között, egyharmaduk fél és egy óra közötti időt, míg 20%-uk akár 1-2 órát is eltölt az ingázással. Ezt azonban a többség szeretné elkerülni, olyannyira, hogy munkahelykereséskor akár döntő szempont is lehet a két helyszín közötti távolság: tízből hat munkavállalónak volt már olyan álláslehetőség az életében, amelyet csak azért nem pályázott meg, mert túl sok időt igényelt volna a munkahelyre való bejutás. Ez az arány magasabb a szabadúszók esetében (81%) és azoknál, akik jelenlegi munkahelyükön szabadon dönthetnek arról, hogy bejárnak-e dolgozni vagy otthonról teszik azt.
A tömegközlekedés a leggyakoribb megoldás
A legelterjedtebb megoldás a tömegközlekedés használata a magyar munkavállalók körében, tízből négyen ezzel utaznak a munkahelyükre, de közel ennyien (34%) saját autójukkal teszik meg a szükséges utat. Vannak, akiknek céges autó áll a rendelkezésükre e célból (7%) és ugyanennyi azoknak az aránya is, akik a kollégákkal közösen, vállalati busszal oldják meg az utazást. A motor használata e célból viszonylag ritkán fordul elő (2%).
Az olyan környezetbarát és aktív életmódot is támogató megoldások, mint a kerékpározás vagy a séta is bevett szokás hazánkban, előbbi a dolgozók 15%-ánál, míg utóbbi 7%-ánál fordul elő. A telekocsi nem jellemző Magyarországon mint a munkába járás lehetséges formája.
A dolgozók közel fele kap utazástámogatást
A munkába autóval közlekedők kétharmada egyedül utazik ilyenkor, 22%-uk egy vagy több családtagját is szállítja, 14%-uk pedig kollégájával közösen utazik (az országos átlagnál sokkal inkább jellemző ez az állami oktatási intézményekben dolgozókra és még inkább az egyéni vállalkozókra), 4%-uk pedig ismerőssel, baráttal.
„Kutatásunkban felmértük a munkavállalók elégedettségét is az ingázással kapcsolatban. Bár jellemző, hogy a dolgozók törekszenek az ingázás elkerülésére hazánkban és munkahely választásnál figyelembe veszik annak közelségét, a válaszadók túlnyomó többsége (85%) elégedett jelenlegi közlekedési eszközével. Céges támogatást azonban ritkábban kapnak: a munkavállalók kevesebb mint felének (47%) nem járul hozzá az aktuális munkaadója az utazás költségeihez. Kevesebb, mint negyedük kap benzintámogatást, 18%-uk pedig bérlettámogatást. Ezzel párhuzamosan vannak (17%), akik élhetnének a hozzájárulás lehetőségével, de mégsem igényelték azt” – mondta el az eredmények kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
