A margarinok műélelmiszerek, amelyek hidrogénezéssel készülnek és tele vannak transzzsírsavakkal? Még mindig ilyen és ehhez hasonló tévhitek, városi legendák keringenek ezekről a népszerű élelmiszerekről, de a Rama most megválaszolja a leggyakoribb, margarinnal kapcsolatos kérdéseket.
Igaz, hogy a margarin tele van transzzsírsavakkal?
A margarin ellen felhozott tipikus, általában amerikai cikkek fordításain alapuló érv, hogy tele van az egészségre ártalmas transzzsírsavakkal. Valójában épp most egy évtizede, hogy Magyarországon megszületett az a szigorú transzzsírsav-rendelet, amelynek értelmében itthon kizárólag rendkívül alacsony, 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók, ráadásul immár az EU-s szabályozás is hasonló limitet ír elő. Ez azt jelenti, hogy nem fordulhat elő, hogy káros transzzsírsavakban gazdag élelmiszert vásároljunk bármely hazai üzletben. A transzzsírsavak kiiktatásánál fontos lépést jelentett, hogy a részben hidrogénezett növényi olajokat lecserélték más, a margarinok kenhetőségét biztosító, szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradékokra.
Sokan még mindig nem tudják, de a transzzsírsavakat gyakorlatilag lehetetlen a normál étkezésből teljesen kiiktatni, mert a hétköznapi sütés-főzés közben is keletkezhet, és még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálható.
Miért nem eszik meg a hangyák?
Bizonyára sokan látták azon videók valamelyikét, amelyben a hangyák a vajat megeszik, míg a margarint messzire elkerülik – de vajon ez miért történik így? Az általános magyarázattal szemben nem azért, mert a margarin „műanyag” lenne, hiszen teljesen hétköznapi növényi olajokból – jellemzően repce-, lenmag- és napraforgóolajból – és ivóvízből áll, az összetevőket pedig hűtés közben keverik össze, minden más hókuszpókusz nélkül. A hangyák viselkedése az étkezési szokásukból adódik: e rovarok kedvelt táplálékai között szerepel (a lárvák mellett) a cukortartalmú mézharmat is, így ösztönösen keresik az ehhez hasonló ételeket. A margarinok szénhidráttartalma és ezen belül cukortartalma elhanyagolható, így nem vonzó a hangyáknak, miközben a tejcukrot tartalmazó vaj remek választásnak bizonyul a számukra.
Minden margarint lehet sütésre/főzésre használni?
Nem mindegy, hogy sütéshez vagy szendvicsekhez milyen margarint használunk: ilyenkor elsősorban a zsírtartalmat kell figyelembe venni. Egy 70 százaléknál magasabb zsírtartalmú margarin kiváló lehet például sütemények készítéséhez, vagy lazább szerkezetű húsok, zöldségek sütéséhez is. Pároláshoz, főzéshez 60 vagy 70 százalékos, csökkentett zsírtartalmú margarinokat használjunk, ezek kifejezetten jó megoldások lehetnek krémlevesek, raguk és főzelékek készítésekor. Szendvicskrémekhez pedig válasszunk klasszikus, csökkentett, illetve alacsony zsírtartalmú margarinokat. Vannak olyan termékek – ilyen például a Rama vajalternatíva – amely sütéshez, főzéshez és szendvicsek készítéséhez is egyaránt megfelelő.
Fogyaszthatnak margarint a tej- vagy laktózmentesen étkezők?
Mint minden diéta esetében, a tej- és laktózmentesen étkezőknek is oda kell figyelniük arra, hogy körültekintően válasszanak élelmiszereket, így zsiradékot is. Egyes margarinok tartalmazhatnak tejszármazékot, így tejmentes étkezés esetén érdemes 100%-ban növényi alapú margarint választani, ilyen például a Flora Original vagy a Rama vajalternatíva. A növényi alapú margarinok már régóta megfelelő alternatívái a vajnak, ráadásul a felhasznált növényi olajoknak köszönhetően telítetlen zsírokban gazdagok, márpedig egészségünk érdekében fontos, hogy a főként az állati eredetű élelmiszerekben megtalálható telített zsírok bevitelét ezek javára csökkentsük.
A margarin fenntarthatóbb, mint a vaj?
Napjainkban egyre égetőbb kérdés az élelmiszerek fenntarthatósága. Bár a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma számottevően szerényebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár. Mindemellett szintén fontos tudni, hogy a globális felmelegedésért nagy mértékben felelős metán emberi eredetű kibocsátásának egyik legfőbb forrása a mezőgazdaság, ezen belül is a szarvasmarhatartás és a tejipar, vagyis ebből a szempontból is előnyösebb választást jelent a margarin.
