Öt éve vagy most ér többet a fizetésünk a nagyvárosi lakáspiacon?
- Bár a fizetések jelentősen emelkedtek 2015 óta, a négyzetméterárak is meredek emelkedőre kerültek.
- Debrecenben most a megyei nettó átlagfizetés 111-szereséből jön ki egy 50 négyzetméteres lakás, míg öt évvel ezelőtt elég volt 77 hónap.
- A másik véglet Salgótarján, ahol 2015-ben 36 havi nettó elég volt egy lakáshoz, most pedig 43 hónapra van szükség.
- Budapesten több mint 100 havi bérből jönne ki ma egy ilyen lakás, szemben a korábbi 68 hónappal.
- Győr amiatt kivételes, hogy 2015-ben és most is kevesebb mint 7 év alatt kijöhet egy lakás ára.
A fizetések jelentősen emelkedtek az elmúlt években, a nettó bérek a különböző megyékben 46-59 százalékkal lettek magasabbak. Ezzel párhuzamosan pedig a megyeszékhelyeken a lakásárak is jelentősen nőttek – áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amely saját és hivatalos adatok alapján* azt vizsgálta, hogy 2015 és 2020 februárjában hány havi nettó fizetés kell egy átlagos árú, 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Budapesten és valamennyi megyeszékhelyen meghaladta a lakásdrágulás a béremelkedés ütemét. Ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek láthatóak az országban, ez pedig részben az eltérő kereslettel és fejlődési pályákkal magyarázható”.
A “111 hónapos lakás”
Az ingatlan.com elemzése szerint jelenleg Debrecenben kell a legtöbbet dolgozni egy lakásért: a megyei nettó átlagfizetés 111-szereséből jön ki, szemben az öt évvel korábbi helyzettel, 2015-ben ugyanis 77 hónapra elegendő fizetés is elég lett volna ehhez. Balogh László közölte, Debrecen egyike a legjelentősebb lakásdrágulást felmutató nagyvárosoknak, amiben egyrészt szerepe van annak, hogy Budapest után a második legnagyobb egyetemvárosról van szó, másrészt pedig a tavaly bejelentett autóipari beruházás is felfelé hajtotta az árakat.
Debrecen után következik Budapest, ahol jelenleg 104 havi nettó bérből jön csak ki egy 50 négyzetméteres lakás, azaz majdnem 9 évet kellene dolgozni azért. Öt évvel korábban kedvezőbb volt a helyzet, az akkori havi nettó 68-szorosából kijött volna a szóban forgó lakás. Veszprémben a mostani adatok szerint majdnem 100 havi járandóság kell a lakáshoz, 30 hónappal több, mint 2015-ben. Salgótarjánban kell a legkevesebbet gyűjteni, 43 havi fizetés elég az ottani lakásokhoz.
Kilóg a sorból
“Kivételes eredményt ért el Győr” – értékelte az eredményeket az ingatlan.com szakértője. Balogh László azt mondta: “Ebben az városban alig változtak a mutatók. 2015-ben a nettó fizetések 79-szerese, most pedig a 80-szorosa kell egy lakáshoz, mindkét időpontban kevesebb mint 7 év alatt megvan egy lakás ára. A győri siker egyik titka az, hogy 10 ezer lakosra vetítve évek óta itt építik a legtöbb lakást az országban, a kínálat bővülése pedig megfékezte a lakásdrágulást.” – tette hozzá Balogh László.
Az ingatlan.com szakembere szerint az elmúlt hónapokban országszerte lelassult a lakásdrágulás, sőt, sok helyen már stagnálnak az árak. Közben a bérek még mindig emelkedő pályán vannak, ezért a jövőben akár csökkenhetnek is az elmúlt években kialakult jelentős különbségek.
* Az elemzés a nettó fizetéseknél a 2019 első három negyedévére vonatkozó, hivatalos, megyei szintű KSH-adatokból becsült 2019-es nettó havi béreket vette alapul. A négyzetméteráraknál pedig az ingatlan.com különböző megyeszékhelyekre vonatkozó 40-60 négyzetméteres lakások átlagos kínálati árai szerepelnek. Az átlagos négyzetméterárak esetében a hirdetési portál 2015 februárjában 3 százalékos, 2020 februárjában pedig 6 százalékos alkupozícióval kalkulált.
