Húsvét után hagyományosan elindulnak a munkák a hobbikertekben. A színes tasakos kiskerti vetőmagokból mintegy 20 millió darab talál gazdára a szezonban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint. A legnagyobb mennyiségben a klasszikus zöldségfajokat vásárolják a hobbikertészek, de a gasztrokultúra fejlődésével megnőtt a kereslet a különleges zöldségfélék – chilipaprikák, koktélparadicsomok, salátafélék – iránt is.
Napjainkban a hazai házi kerti vetőmag-piac kínálata meghaladja az 1000 fajtát. Legnagyobb mennyiségben a klasszikus zöldségfajok – sárgarépa, petrezselyem, uborka, cékla, cukkini, zöldborsó, csemegekukorica – vetőmagjai találnak gazdára. Az utóbbi években a gasztrokultúra fejlődésével megnőtt a kereslet a különleges zöldségfélék: chilipaprikák, koktélparadicsomok, salátafélék, valamint a fűszernövények közül a lestyán, a kapor és a bazsalikom számos fajtája iránt. Kezdő kertészeknek a könnyen termeszthető zöldségfélék – tök, saláta, cukkini, uborka, retek, zöldborsó, zöldbab – termesztése ajánlott – ismertette Marton Ferenc, a Vetőmag Szövetség Zöldség Szekcióbizottságának tagja.
Ma a becslések szerint a piaci szereplők évente 20 millió színes tasakos vetőmagot értékesítenek, ezeknek az értéke mintegy 5 milliárd forintot tesz ki. Ez a mennyiség trendszerűen évente 3-6 %-kal is csökkenhet. A hobbicélú vetőmagok zömét három fő kereskedelmi csatornán keresztül lehet vásárolni: multinacionális élelmiszerláncokban, barkácsáruházakban és a hagyományos gazda- és kertészeti boltokban.
A vetőmag használati értékét az úgynevezett értékmérő tulajdonságok határozzák meg. A faj- és fajtaazonosságot a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék alkalmával ellenőrzik. A tisztaságot és a csírázóképességet, a nedvességtartalmat, valamint a magvak egészségi állapotát laboratóriumi körülmények között vizsgálják a szabványban meghatározottak alapján. A tasakos vetőmag megfelelő tárolási körülmények között őrzi meg csírázóképességét az érvényességi idején belül. Felhasználásig száraz, hűvös körülmények között kell tárolni. Nem célszerű hűvös, dohos, magas páratartalmú helyiségben tartani a tasakokat.
A klímaváltozás hatásai a hobbikerteket is megviselik, az extrém hőmérsékleti ingadozások komoly kihívást jelentenek. A kertekben alkalmazott víztakarékos megoldások, mint a csepegtető öntözőrendszer kiépítése, vagy az esővízgyűjtés, talaj- és növénytakarás lehet a megoldás. Az éghajlatváltozás új kártevőket és növénybetegségeket hozott a kertekbe. A spanyol csupaszcsiga például a tavalyi évben okozott komoly károkat. A rendszeres növényellenőrzés, biológiai védekezés segíthet a káros hatások minimalizálásában.
„Szeretnénk, ha a házikerti zöldségtermesztés ismét népszerűbbé válhatna. A vegyszermentes, környezetkímélő termesztés az egészséges táplálkozásunk alapja. „Bú nélküli fej a kertben nő” tartja a közmondás, azaz a kertészkedés lehetővé teszi, hogy a hétköznapi dolgainkról és gondjainkról megfeledkezzünk. A kreativitás lehetőségét is biztosítja a kert, mely a modern, agyonszabályozott életünkből annyira hiányzik. Ugyanakkor változatos testmozgás a kertészkedés, így a kertész számára a egyfajta kondicionálóteremként és szoláriumként is felfogható a kert” – hangsúlyozta Marton Ferenc.
