Nemrégiben ünnepeltük a Kávé Világnapját. A jeles ünnep eredetileg 1983-ban Japánból indult, de 2009 óta már Európában is megünneplik. Nálunk gyakorlatilag minden nap a kávé napja, hiszen első utunk minden reggel a kávéfözőhöz vezet.
Ám nem minden kávé sikerül jól. Mitől is függ ez? Az ausztrál konyhai gépeket gyártó Sage a mindig tökéletes kávéélményhez ad tippeket a forró fekete ital szerelmeseinek.
Nem minden kávébabot teremtettek egyformának. A gyenge minőségű kávébabból egyszerűen lehetetlen kiegyensúlyozott eszpresszót készíteni. A legjobb kávébabokat a tengerszint felett termesztik, helyben dolgozzák fel és gondosan szétválogatják őket. A pörkölést pedig általában kézművesek végzik. A Sage ezért azt tanácsolja, hogy a legjobb minőségű kávébabbal kapcsolatban kérje ki kedvenc baristájának, vagy preferált kávézójának tanácsát.
A kávé megvásárlásakor tanácsolt a pörkölés dátumát, nem pedig a felhasználhatóság idejét figyelembe venni. Az első négy-öt napban ugyanis a pörkölt kávébab aktív szén-dioxidot bocsájt ki, ami miatt körülbelül egy hetes koráig nem alkalmas a főzésre. Ezután a tárolástól függetlenül fokozatosan elhasználódik és hamarosan elveszíti gazdag, édes és krémes olajait. Érdemes tehát a pörkölési dátumot ellenőrizni és ténylegesen csak annyi kávébabot ajánlott vásárolni, ami 1-2 hét alatt elfogy. Otthon a kávébabot légmentesen zárható, vákuumos tartályban javasolt tárolni és mindig a főzés előtt kell ledarálni a kávét.
Jobb ízélmény
A hagyományos és a harmadik hullámos kávé között talán az egyik legnagyobb különbség az az, hogy az automata kávéfőzővel elkészített kávéban a keserű ízek dominálnak, mivel a lefőzéskor a nyomás nem mindig megfelelő, a harmadik hullámos kávékra viszont kiegyensúlyozott ízvilág jellemző, ami a kisnyomású előfőzésnek és nyomás 9 barra történő korlátozásának köszönhető.
Az ellenállhatatlanul testes, pazar, krémes és karamellszínű eszpresszó elkészítése ideális esetben kisnyomású előgőzöléssel kezdődik, amelyet a nagynyomású forrázás követ. A végeredmény szempontjából természetesen fontos, hogy maximum 18-22 grammnyi kávészem kerüljön felhasználásra, a forrázás közben a víz hőfoka pedig pontosan 93 Celsius legyen.
Honnan tudhatjuk, hogy egy eszpresszó megfelelő módon van-e elkészítve? Az alul főzött eszpresszó halvány, fehéres kremával rendelkezik, míg a túlfőzött égetett krém árnyalattal bír.
Ettől lesz jobb a tej
A tej habosítása előtt meg kell győződni arról, hogy kellőképpen hideg-e. Ez elősegíti az optimális mikrohab-réteg elérését a kívánt kávéhabhoz. A habosított tej optimális hőmérséklete 60-65 Celsius fok. Minél forróbb, annál kevésbé képes megtartani a habot, ezért már azelőtt magától összeesik, mielőtt a hab megfelelően kialakulna. Természetesen a növényi eredetű tejek, így például a szója, a rizs, vagy a mandulatej is habosítható, de az eredmény termékenként eltérő lehet. A legjobb eredmény elérése érekében a Sage azt javasolja, hogy felhasználók ne féljenek kísérletezni a különböző tejfélékkel.
A hőfok is számít
Végül, de nem utolsósorban arra is figyelmet kell fordítani, hogy a csésze kellően meleg legyen. Egy hideg csésze ugyanis akár 10 fokkal is csökkentheti a kávé hőmérsékletét, ami érezhető különbségnek számít. A csésze előmelegítése biztosítja, hogy a kávé forró maradjon anélkül, hogy befolyásolná az ízét vagy az állagát. Ennek érdekében elegendő feltölteni a csészét forró vízzel és hagyni állni legalább 10 másodpercig. Ezután csak közvetlenül a kávéfőzés előtt kell kiüríteni a csészét.
