A Danone Magyarország 2024-ben ismét részt vett az öt kelet-közép-európai országban végzett régiós kutatásban, mely a fogyasztók étkezési szokásait mérte fel, illetve azt, hogy milyen a kapcsolatuk a növényi étrendekkel, és mely termékeket helyettesítik leggyakrabban nem állati eredetű összetevőkkel.
A Danone Magyarország az előző éveket követően 2024-ben ismét, idén harmadik alkalommal végezte el flexitáriánus kutatását, hogy felmérje a fogyasztók növényi alapú étrendekhez való hozzáállását, ezekkel kapcsolatos tudását és igényeit. Az öt ország (Magyarország, Románia, Csehország, Szlovákia, Bulgária) eredményeiből kirajzolódik, hogy továbbra is nagy érdeklődés övezi a növényi alapú termékeket, elsősorban a fővárosban élők és azon belül is a fiatalok körében. A kutatásból az is egyértelművé vált, hogy a tejet helyettesítik leggyakrabban a fogyasztók növényi alapú alternatív termékekkel. A zab-, mandula-, kókusz és más természetes módon tejmentes italok leggyakrabban a reggeli alkalmával, kávézáskor kerülnek az asztalra.
Magyarországon a lakosság 31%-a követ valamilyen önként vállalt diétát, amibe beletartozik a vegetáriánus, a vegán és a flexitáriánus étrend is. Ez utóbbi a köztudatban, mint egy tudatosabb életmód van jelen, melynek lényege, hogy az állati eredetű élelmiszerek mennyisége kisebb legyen, és azokat növényi alternatívákkal helyettesítik a fogyasztók, ugyanakkor semmit nem zárnak ki az étkezésükből.
“Egyértelmű, hogy a magyar társadalom is egyre nyitottabb a növényi alapú táplálkozásra, és folyamatosan zárkózunk fel az Európai Unió országaihoz, ami jelentős mérföldkő a fenntarthatóbb és egészségesebb táplálkozás felé vezető úton. Ennek fontos sarokpontja, hogy a magyar lakosság 34%-a már legalább alkalmanként választ növényi alapú alternatívákat az állati eredetű élelmiszerek helyett. Ez a tendencia a fiatalabbaknál még szignifikánsabb, a 18-24 éves korosztálynak például a 77%-a fogyaszt növényi alapú italokat. Ez a megállapítás azért fontos, mivel itt már a következő évek fogyasztási szokásainak kialakuló mintáit fedezhetjük fel” – mondja Miskolczi István, a Növényi Alapú Termékeket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének (NÉGYOSZ) ügyvezetője.
Minden harmadik fogyasztó legalább alkalmanként helyettesíti az állati eredetű élelmiszerek egy részét növényi eredetű alternatívákkal. Ennek indoka az esetek 46%-ában az egészségmegőrzéshez kapcsolódik, míg a növényi alternatívát választó válaszadók mintegy harmada kedveli jobban ezek ízét az állati eredetű termékekénél, a lista harmadik, és negyedik helyén pedig a környezetvédelem és az ételintolerancia (17 és 16%) szempontjai állnak. A növényi alapú termékek fogyasztása iránt a fiatalok a legnyitottabbak, ez a kíváncsiság a kor előrehaladtával pedig folyamatosan csökken. Különbség figyelhető meg a fővárosban és vidéken élő megkérdezettek közt is. Amíg Budapesten nagy érdeklődés követi a tej- és hústermékek lehetséges alternatíváit, addig vidéken az emberek 70%-a még nem nyitott ezeknek a fogyasztására.
Növényi alapú italok a kávézás élményét is fokozzák
A Danone kelet-közép-európai vállalatai kíváncsiak voltak, melyek azok a termékek, amelyeket a fogyasztók leggyakrabban helyettesítenek növényi alternatívákkal. Az eredményekből kirajzolódik, hogy a legtöbben a tej és tejtermékek helyett keresnek más élelmiszert. Azok közül, akik legalább alkalmanként helyettesítenek valamilyen állati eredetű élelmiszert 55% a tej, 34% a hús, 33% a vaj, 24% a joghurt, míg 22% a sajt alternatíváját keresik (a válaszadói preferenciák között természetesen átfedések is vannak).
A növényi italok fogyasztása mögött az egészségesebb életmód lépésről-lépésre való kialakítása és a vonzóbb ízvilág áll fő motivációként.
„Kutatásunk eredményeiből idén kirajzolódott, hogy már kialakultak a fogyasztók körében bizonyos mintázatok, preferenciák. Ilyen jelenség, hogy legtöbben a kávézás alkalmával választják a nem tejalapú italféleségeket. Az Alpro Barista termékcsalád az egyik legfontosabb, és legdinamikusabban fejlődő szegmens portfóliónk növényi alapú italai között. Az eziránti nagy érdeklődést, nyitottságot is alátámasztja ez a kutatás” – mondja Németi Vivien, az Alpro régiós senior plant-based innovation managere.
A növényi alapú italok fogyasztása inkább jellemző a nőkre, akik nemcsak a kávézáskor, de önmagában fogyasztva, és sütés-főzés közben is használják a nem tejalapú termékeket. A leggyakrabban reggel vagy a nagyétkezések közti időszakokban, a kávézás alkalmával kerülnek asztalra a növényi italok, de a fogyasztók előszeretettel használják ezeket müzlihez vagy zabkásához, a válaszadók 16% pedig magában is fogyasztja őket.
„Érdekes különbség figyelhető meg a férfiak és a nők fogyasztási szokásai között. Míg a férfiak a húsalapú ételekre keresnek növényi alternatívákat, addig a nők inkább a tejet, a joghurtokat, a pudingokat próbálják meg helyettesíteni mással. Habár ma Magyarországon a leginkább közkedvelt formája a diétának a szénhidrát és azon belül is a laktóz csökkentése vagy teljes elhagyása, az emberek ezektől a motivációktól függetlenül is előszeretettel választják a növényi italokat más termékek helyett, elsősorban kávézáskor” – állapítja meg Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.
A kosárba került termékek a jövőnkre is hatnak
Ma már nem lehet elmenni szó nélküli a vállalatok fenntarthatósági felelősségvállalása és a termékeik környezeti hatásai mellett. A Danone mint B Corp vállalat számára kiemelten fontos volt, hogy felmérje, a fogyasztók milyen mértékben tájékozódnak egy-egy cég portfóliójának Földünkre gyakorolt hatásáról és mennyire tartják azt elengedhetetlenül fontosnak. Ma már elmondható, hogy a vásárlók több mint fele tartja lényegesnek, hogy a bevásárlókosarába olyan termékek kerüljenek, amelyek környezeti lábnyoma kisebb, ugyanakkor csak 11% az, aki a zöldebb jövő érdekében többet fizetne egy-egy élelmiszerért. Az eredményt indokló árérzékenységet azonban az egészséges életmódra való törekvés és a változatos ízvilág képes felülírni, elsősorban a növényi alapú italok esetében.
A kutatás a Danone Kft. és az NMS Hungary együttműködésében született. Az eredmények a 2024 márciusában végzett, országosan reprezentatív felmérésen alapulnak, melyben országonként 500-1000 felnőtt vett részt.
