Tanulni 40 felett? Miért ne? Téved, aki azt hiszi, hogy bármilyen új dologba belevágni, elkezdeni egy tanfolyamot vagy akár egyetemet – csakis fiatalabb korban lehetséges.Tudományos tények igazolják, hogy agyunk kapacitását nem használjuk ki kellően és ez bizony egyáltalán nincs összefüggésbe az életkorunkkal.
Egyesek teljes csendben, mások ordító zene mellett tudnak a legjobban tanulni. Van, aki mindenről jegyzeteket készít, és van, aki egy nap alatt próbálja megtanulni az egész féléves tananyagot. Ismerős a helyzet? A vizsgadrukk és a szerencse mellett sok tényező befolyásolja, hogy egy információ tényleg megragad-e a fejünkben, vagy örökre elillan. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértői most összegyűjtötték, mit érdemes szem előtt tartanunk, ha gyorsabban és hatékonyan szeretnénk tanulni.
Nem megy? Azért csak erőltessük!
Agyunk elképesztő mennyiségű adatot dolgoz fel, a hatékony működéshez ezért rengeteg információt egész egyszerűen kizár vagy töröl. Sajnos ez a tanulásra is igaz: ha egy anyag nem érdekel minket, agyunk egész egyszerűen ignorálja, amit olvasunk, mert felesleges információnak tartja. Éppen ezért „meg kell győznünk”, hogy figyeljen: használjunk kihúzófilcet, vagy ha úgy érezzük, nem tudunk koncentrálni az olvasásra, készítsünk jegyzeteket, mondjuk fel a tananyagot hangfelvételre, vagy nézzünk meg néhány videót a témában – a lényeg, hogy tegyük érdekessé, amit el szeretnénk sajátítani.
Minél kisebb, annál könnyebb
Túl nagy tananyag esetén az elménk gyakran eltereli a gondolatainkat, mert nem tudja, hogyan fogjon hozzá az olvasottak feldolgozásához. Így hiába görnyedünk órákat egy-egy tétel felett, azon kapjuk magunkat, hogy semmit sem jegyeztünk meg az egészből, ellenben kitaláltuk az összes családtagunk karácsonyi ajándékát. Egy szakkönyv olvasása közben ráadásul hajlamosak vagyunk az elsőre unalmasnak tűnő fejezetek között ugrálni anélkül, hogy végigolvasnánk azokat, így saját figyelmünket is megosztjuk. Ha kisebb egységekre tagoljuk a tananyagot, agyunk egyértelmű feladatot kap, és nem kell külön energiát fordítania az érdekesebb részek megtalálására.
Szokásainkat a testünk is megjegyzi
Amikor nem tudjuk felidézni magunkban, vajon bezártuk-e az ajtót, az azért van, mert agyunk az automatikus tevékenységekre már nem fordít külön figyelmet, hanem ösztönösen cselekszik – ezt szeretnénk elérni a tanulással is. Elménk számára hasznosabb az olyan adat, amit többször elő kell vennie, így azt jegyezzük meg, amivel rendszeresen találkozunk. A folyamatos ismétlés nyomán sokkal könnyebben fogjuk tudni felidézni a tanultakat, így elsajátíthatjuk és rutinná alakíthatjuk. Ezért maratoni tanulás helyett inkább egy héten keresztül többször, rövidebb időre vegyünk elő egy anyagot!
25 perc tanulás, 5 perc pihenés
Agyunk egyszerre maximum 25 percig tud egy adott dologra koncentrálni, utána érdemes 5 perc szünetet tartani. Fontos, hogy a szünet alatt tegyük félre a tanulnivalót és csináljunk teljesen mást, például csukjuk be szemünket és hallgassunk zenét, meditáljunk, vagy végezzünk el pár jógagyakorlatot. Elég néhány perc ahhoz, hogy feltöltődjünk, megemésszük az előző blokkban tanultakat és képesek legyünk befogadni az új információkat.
Számít a sorrend
Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan szakpszichológus, az MTA főmunkatársa szerint el kell engedni az „először elmélet, aztán gyakorlat” elvet, mert a fordított sorrendet alkalmazva az agyunk sokkal jobban elraktározza az információkat. Az egyetemi képzések esetében nem véletlenül egyre erősebb hívószó a „gyakorlati” kifejezés, az elméleti tudás ugyanis önmagában nem elég a munkaerőpiacon. Épp ezért egyre több intézmény külön figyelmet fordít a készségek fejlesztésére. Emellett az órákon és tréningeken a szakmai tudás mellett a résztvevők képességeit is fejleszteni kell. hiszen a tananyagon kívül meg kell tanulniuk hatásosan prezentálni, érvelni, tárgyalni, kipróbálhatják magukat különböző munkaköröknek megfelelő helyzetekben.
