Ha kedd, akkor kulturális csemegék ínyenceknek! Ma egy olyan izgalmas és különleges programot ajánlunk, amely a KÉK Kulturális Élményklub berkein belül Iszfahánba, Irán és a világ egyik legcsodálatosabb városába kalauzol el bennünket. Virtuális barangolásunknak több érdekes állomása lesz, amelyekre mindenkit szeretettel vár az előadó, Dr. Sárközy Miklós.
„Iszfahán a világ fele, ha nem Tebriz az” – a mai napig gyakran ismételgetett perzsa közmondás még mindig arra emlékeztet, hogy Iszfahán Irán és a világ egyik legcsodálatosabb városa. A ragyogó, gazdag kulturális örökséggel rendelkező Iszfahán csodálatos építészete, monumentális műemlékei, sokszínű kultúrája még az egyébként műemlékekben gazdag Iránban is különlegességnek számítanak, és Iszfahán építészetének jelentőségét Szamarkanddal, Kairóval, Damaszkusszal és Isztambuléval egy szintre emelik az iszlám világban.
Iszfahán gazdag és hosszú történelmének kezdetei kevéssé ismertek, itt elsősorban a szerényebbnek tűnő iszlám előtti várostörténete érdemel további kutatásokat. A modern város neve a régi Aszpadána („lovak helye”, „lovasság helye”) alakra megy alighanem vissza. Az bizonyos, hogy a régi Iszfahán több kisebb település egyesüléséből született meg Irán középső részén, a Zájande folyó termékeny völgyében, a Zagrosz-hegység és a Kevír-sivatag találkozásánál.
Iszfahán igazi jelentőségre a koraiszlám korban emelkedett, amikor az Omajjádok, majd az Abbászidák a kialakuló új iszlámkori Selyemút fontos új központjává tették a várost, és a Kr. u. 8. századtól fogva Iszfahán a muszlim városok igazi ékévé vált pezsgő gazdasági életével, sokszínű és sokvallású lakosságával. Az iszlámkori Iszfahán igazi urbánus központ lett, az iszfaháni kereskedők okossága, olykor ravaszsága és fösvénysége pedig visszatérő elem az abbászida kor irodalmában. Nászir-i Khuszraw iráni utazó 1052-ben Iszfahánban ötven karavánszerájt és kétszáz pénzváltó irodát számolt össze. Iszfahán akkori lakossága vélhetőleg százezer lehetett becslések szerint. A pénzváltó irodák elsősorban az arany és az ezüst árfolyamának átváltását segítették. Iszfahán Perzsia fővárosa volt a bújida és a szeldzsuk korszakokban, a 10–12. században.
A régi Iszfahán monumentális építészete két korszakra osztható és két városmag köré épült fel. Egyfelől érdemes beszélni a 8–16. század közötti városmagról, a nemrég rekonstruált Ali tér és a hatalmas, közel ezer éven keresztül épült régi iszfaháni nagymecset környékének látványosságairól, a Dzsúrdzsír mecset bújida kori kapujáról vagy a régi Dzsújbárról, az első és máig álló régi iszfaháni zsidónegyedről, és a régi iszfaháni bazárról. Ezek közül az épületek közül egyértelműen kiemelkedik a régi iszfaháni nagymecset, mely alighanem a premodern Irán legnagyobb szakrális épületének számít, és a világ mecsetépítészetében is meghatározó épületnek tekinthető. A Kr. u. 7–19. századok között, az arab hódítás kezdeteitől a bújida, szeldzsuk és az iráni turkomán korszakokban a Kádzsárokig folyamatosan épült és szépült régi iszfaháni nagymecset egymaga is külön előadást érdemelne, mert annyi építészeti érdekessége van.
Iszfahán építészetének azonban van egy 1591 után emelt, talán az előbbieknél híresebb korszaka is, amikor I. Abbász szafavida sah ismét Iszfahánt választotta Perzsia fővárosának. I. Abbász, tartva az oszmánok invázióitól, az ország nyugati és északi végein fekvő Tebriz és Qazvín városait nem tartotta biztonságosnak, és a fővárost levitte a jóval délebbre fekvő Iszfahánba, ahova a Perzsa-öblön keresztül Európa, India és Kína portékái zavartalanul áramlottak. A szafavida Iszfahán amolyan ellen-Isztambulként, az oszmán főváros riválisaként lett szándékosan monumentálisra építve 1591 és 1722 között, és 1700 körül már nagyjából egymillió lakosa volt.
I. Abbász építészei precíz és alapos várost terveztek, mely több részből állt: a hatalmas Világ rajza (Imám) térből (amely 560 méter hosszúságával és 160 méter szélességével zárt térként a világon a második legnagyobb, csak a pekingi Tienanmen tér előzi meg méreteiben), a mögötte fekvő Csalogánykertből és palotáiból, a Négy kert sugárútból, a Zájande folyó kőhídjaiból és a folyó túlpartján újonnan épült örmény negyedből. Az egykor Pasolinit is megihlető Iszfahán a mai napig elbűvöli az oda látogatókat, eleganciája, kifinomult kultúrája rabul ejt bennünket.
Előadó
Dr. Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, a későókori-koraiszlámkori Irán, Közép-Ázsia történelmének és vallástörténetének, írott forrásainak specialistája, a korai síita iszlám szakértője. Ezen túl modern perzsa tolmácsként is aktív. Angol, perzsa és magyar nyelveken publikál.
Mindezek mellett szakértő idegenvezetőként is aktív, idegenvezetői tevékenységét kizárólag azokban az országokban űzi magyar és angol nyelveken, ahova tudományos képesítése szól, vagyis az ókori-középkori iráni kultúra és a közel-keleti síita iszlám által érintett mai államokban, régiókban (Irán, Irak, Üzbegisztán, Kaukázus).
Dátum: 2025. február 26. 19:00
Helyszín: online, Zoomon
Ha még nem vagytok KÉK Klub tagok, ITT olvashattok utána. Mindenképpen javasoljuk, hogy tapasztaljátok meg ezt az élményt, ami távoli kultúrák, érdekes helyszínek, izgalmas életek és személyiségek megismerését adja! A havi előfizetésért 3 választható programhoz kaptok hozzáférést, élő előadásokra és/vagy előadásfelvételekre.
