Az ókori Irak a Biblia legismertebb történeteinek helyszíne: itt épült Noé bárkája, itt született Ábrahám és itt emelték fel Bábel tornyát. Ezek a helyszínek azonban örökre elvesztek… vagy mégsem? Szakértők egy csoportja rejtélyes nyomokkal felvértezve indult Irakba, hogy felfedjék a sivatagi homok fedte városokat.
A kutatás hamar eredményt hozott: nemcsak egy régi hídra, de egy teljes csatornahálózatra is leltek a homok alatt. A Viasat History legújabb A Biblia elveszett városai című dokumentumsorozata szeptember 25-én vasárnap 21 órától pedig – pazar légi felvételekkel kiegészítve – Magyarországon is bemutatja a rendkívüli felfedezéseket.
A civilizáció bölcsője
Bagdadtól 300 km-re, Dél-Irak homokja különleges helyet rejt az emberiség történelmében. 6.000 évvel ezelőtt a sumérok itt építették meg a világ első városait, és ezek, illetve maga a sumér civilizáció óriási hatással volt a Bibliában szereplő történetekre. A Teremtés könyve szerint a világ itt született: itt volt az édenkert, itt zúdult le a nagy özönvíz és Noé leszármazottjai is itt építették meg Uruk városát. A British Museum megbízásából érkező csapat az Uruk mellett található 4.000 éves megavárost, Girsut veszi górcső alá, amely nagyjából 20.000 embernek adott otthont. A szakértők többek között egy híd furcsa, X alakú talpazatára bukkannak, amely mai szemmel talán jelentéktelennek tűnhet. Sokezer évvel ezelőtt azonban forradalmi építménynek számított, ami egy ősi vízellátó rendszert is működtetett. Ez a híd nem csupán a legrégebbi, amit valaha találtak, de a léte azt sugallja, hogy évezredekkel ezelőtt ez a vidék még egészen más jellegű volt. Drónok és az általuk készített többszáz felvétel segítségével a kutatók feltárták, hogy Grisu városát keresztül-kasul szelték a csatornák, és a falait az ősidőkben víz vette körül, amelyet termékeny vidéket eredményezett – egy édenkert. A jelenleg a sivatag közepén fekvő város a maga idején olyan volt, mint most Velence.
Babilontól a bibliáig
Annak ellenére, hogy Babilon egyike a Biblia leghírhedtebb városainak, meglepően keveset tudunk az eredetéről. Az Irakot átszelő Eufrátesz partján található városnak mindössze 3%-át tárták fel. Sokak szerint a városban található lépcsős templom a Bábel tornyáról szóló történetre emlékeztet, csakhogy senki nem tudja megmondani, hogy a templom és a város pontosan hány éves. Úgy vélik, hogy Babilon 1.800 évvel Jézus születése előtt, Hammurapi uralkodása alatt emelkedett fel, illetve ő építette az eredeti lépcsős templomot is. Egy nemrég talált feljegyzés pedig arról árulkodik, hogy az emberek kinevették azokat, akik a Babilonban használt, sárból készült téglákból próbáltak tornyot építeni, ami aztán összeomlott – csak úgy, mint Bábel tornya.
A Biblia elveszett városai kétrészes dokumentumsorozatból megtudhatjuk azt is, hogy Babilon egy óriási metropolisz volt, amelynek életben kellett tartania a sumér kultúrát – többek között annak forradalmi írástudását. Ennek érdekében megannyi írást oktató iskola nyílt területén, ahol olyan sumér történetek másolásával gyakorolták a tollforgatást, mint például a nagy özönvíz legendája.
