Kevesebb a tengeri jég, ezért több időt töltenek a szárazföldön és soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi, kevesebb bocsuk is születik az 1990-es évekhez képest – állapította meg egy friss, amerikai tanulmány.
„A jegesmedvék a klímaváltozás szimbólumává váltak, ugyanakkor korai indikátorai is a globális felmelegedésnek, annyira függnek a tengeri jég mennyiségétől” – mondta el a phys.org portálnak Kristin Laidre tengerkutató, a WU professzora, a kutatás vezetője. A nemzetközi kutatócsoport a Kanada és Grönland közötti Baffin-öböl jegesmedve-populációját vizsgálta. A 2009 és 2015 közötti időszakban felnőtt nőstények mozgását követték, felmérték egészségüket és az almaik nagyságát, majd összehasonlítottak az 1990-es években feljegyzett állapotokkal.
A jegesmedvék mozgása általában a tengeri jég éves növekedését és olvadását követi. Ősz elején, amikor a legkevesebb a jég, az állatok a Baffin-szigetre költöznek, ott várnak a télre, amikor újra kimehetnek a jégre, ahonnan fókára vadászhatnak és hókuckót vájhatnak a bocsoknak. A műholdas nyomkövetők adatai azt mutatták, hogy a jegesmedvék újabban évente átlagosan 30 nappal több időt töltöttek a szárazföldön, mint az 1990-es években, amikor 60 nap volt az átlag.
A Baffin-öböl tengeri jege a 2000-es években korábban kezdett olvadni nyáron. „Amikor a medvék a szárazföldön vannak, nem vadásznak, hanem a felhalmozott testzsírra hagyatkoznak. Hosszú ideig képesek böjtölni, de idővel egyre soványodnak” – mondta Laidre. Egészségi állapotukat úgy értékelték, hogy elaltatták őket és megmérték a zsírrétegüket, valamint a levegőből is megfigyelték őket.
Azt figyelték meg, hogy minél kevesebb a tengeri jég, annál soványabbak lesznek a jegesmedvék. A nőstények egészségi állapota és a tengeri jég mennyisége azt is befolyásolta, mennyi bocs születik. Amikor egészségesebbek az anyaállatok és a tavaszi olvadás később indul, így több időt tölthetnek élelemkereséssel, akkor több bocs jön világra – állapították meg a kutatók.
MTI
