A kacsacsőrű emlős a klímaváltozás – és az abból adódó szárazság miatt – Ausztrália több részéről teljesen eltűnt.
A kihalás szélére sodródott több területen Ausztrália különleges állata, a kacsacsőrű emlős. A hódéhoz hasonló farkú állat egyike azon kevés emlősöknek, melyek tojást raknak. Kelet-Ausztráliában, Tasmániában és Dél-Ausztráliában honos, az utóbbi időben azonban egy új kutatás szerint “gyakorlatilag kihalt”. Az Ausztráliában pusztító szárazság nagy csapást mért az egyre csökkenő kacsacsőrűemlős-populációra, mivel kiszáradtak a folyók, a partokra kényszerítve az állatokat – áll a Biological Conservation című tudományos lapban megjelent tanulmányban.
A szerzők azt is kiemelték, hogy a populáció visszaesésének oka az élőhelyek emberi tevékenység okozta zsugorodása, valamint a klímaváltozás. “A kacsacsőrű emlősöket már több területen a kihalás szélére sodortuk és teljesen tönkretettük élőhelyét” – mondta el hétfőn Gilad Bino, az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A szakértők szerint 52-72 százalékos visszaesés várható a populáció méretében a következő száz év szárazságának súlyosságától függően. Ez azt jelenti, hogy a kacsacsőrű emlős a jelenleg neki otthont adó területek 40 százalékán kihalhat a becslések szerint.
Okolható a klímaváltozás?
A kacsacsőrű emlősöket fenyegető veszélyhez hozzájárulnak többek között a klímaváltozáshoz köthető események, mint
- a száraz időszakok időtartamának és gyakoriságának növekedése,
- a nem fenntartható vízhasználat,
- az élőhelyeik tönkretétele,
- a talaj termőterületté alakítása.
Szintén fenyegetést jelentenek az invazív ragadozó fajok, köztük a rókák. A Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listáján jelenleg a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik a faj, de a rá leselkedő veszélyek miatt egyre nagyobb a kihalás esélye, így a sebezhető kategóriába kerülhet.
A tudósoknak nincs sok információja a kacsacsőrű emlős populációjának megoszlásáról vagy méreteiről, mivel a félig vízi életmódot élő állat éjszakai életet él. Egy 2018-as országos kockázatértékelés szerint populációjuk nagyjából 300 ezerről 200 ezerre esett vissza az egész országban az európai gyarmatosítás óta.
