Folyamatosan érkeznek a klímaváltozásról, kipusztult fajokról, a túlhalászat miatt elnéptelenedő óceánokról és a bioszférát érő számtalan más támadásról szóló hírek. Most, amikor 500-szor annyi mikroműanyag van az óceánok vizében, mint ahány csillag a naprendszerükben, és a szemétlerakók egyre nagyobb területeket foglalnak el, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy honnan jön ez a rengeteg hulladék, és vajon mi magunk is hozzájárulunk-e a problémához. A svéd szépségipari nagyvállalat, a FOREO most megkongatta a vészharangot, és a fenntarthatóság javítása érdekében a Föld napja (április 22.) alkalmából elindította a ‘Make It Last, Not Break Fast’ néven futó környezetvédelmi kampányát, mellyel a fogyasztói elektronikai iparban általánosan alkalmazott, káros gyakorlatra kívánja felhívni a figyelmet. Saját termékeit is ezen elv mentén, hosszútávú befektetésként hirdeti.
Az ENSZ által kiadott Global E-waste Monitor 2020 című jelentés szerint 2019-ben a világon rekordmennyiségű, 53,6 millió tonnányi elektronikai hulladék (e-hulladék) keletkezett. Ez 21%-kal több, mint alig öt évvel korábban, és 2030-ra várhatóan eléri majd a 74,7 millió tonnát, ami azt jelenti, hogy az e-hulladék mennyisége alig 16 év alatt csaknem meg fog duplázódni. Az adatok szerint mindez az elektromos és elektronikus termékek nagyobb forgalmának, a termékek rövid életciklusának és az erősen korlátozott javítási lehetőségeknek a következménye. Ugyanilyen aggasztó az a tény is, hogy a 2019-ben keletkezett e-hulladéknak mindössze 17,4%-át gyűjtötték össze és hasznosították újra, vagyis 44,3 millió tonna e-hulladék sorsáról semmit nem tudunk.
Aggasztó mennyiségű műanyag és más veszélyes anyag árasztja el az óceánjainkat és a hulladéklerakóvá változtatott, korábban végtelen, zöld mezőket; de honnan jön ez a rengeteg hulladék? A válasz a napjainkban csúcsra járatott fogyasztói kultúrában keresendő. Egy műanyag fogkefe például négyszáz év alatt bomlik le a hulladéklerakóban, ami azt jelenti, hogy az 1930-as feltalálása óta a világon legyártott összes műanyag fogkefe ma is létezik, itt van valahol a környezetünkben.
Becslések szerint évente 3,6 milliárd műanyag fogkefét használunk el, egy átlagos személy pedig élete során 300 darabot “fogyaszt” el belőlük.
E riasztó számadatok közvetlen következményeként megjelent a gyártók egy új típusa, élükön a FOREO-hoz hasonló úttörő vállalkozásokkal, melyek aktuális high-tech eszközeit, például az ISSA elektromos fogkefét már a tartósság és a hosszú élettartam szempontjainak figyelembevételével tervezték meg. Ezek a termékek zöldebb alternatívaként, tartós használatuk révén csökkenthetik az eldobható testápolási termékek, például a műanyag fogkefék és a törlőkendők fogyasztását.
“Az emberek többségének sajnos fogalma sincs, mi az a tervezett avulás. Azt persze mindannyian észrevettük, hogy a mostanában vásárolt termékek már nem olyanok, mint régebben voltak, és gyorsabban tönkre mennek, de az felháborító, hogy sok olyan márka, amelyben megbízunk, szándékosan korlátozza a termékei élettartamát, hogy mi visszatérő vevőként újabb holmit vásároljunk tőlük. Ideje, hogy ezen változtassunk.” – jelentette ki Boris Trupcevic, a FOREO vezérigazgatója, majd hozzátette: “A FOREO küldetése, hogy a lehető legjobb minőségű terméket állítsa elő, mely éveken át hűségesen szolgálja majd a vásárlót. Minden termékre két év jótállást, plusz tíz év minőségi garanciát vállalunk. A mi célunk, hogy kevesebb terméket gyártsuk, és azok tartsanak tovább, hogy ne terheljék feleslegesen a környezetet.”
A túlfogyasztás egyenes következménye a túltermelés, a folyamat pedig óhatatlanul mérgező hulladéktemetővé változtatja az óceánokat és a korábban zöld területeket.
Bár az e-hulladék 2019-ben az USA hulladéklerakói kapacitásának mindössze 2%-át foglalta el, a veszélyes hulladékoknak mégis a 70%-át adta,
és ez az Egyesült Államok leggyorsabban növekedő kommunális hulladék-kategóriája. Bár az USA-ban egyelőre nincs olyan szövetségi szintű törvény, mely kötelezően előírná az e-hulladék újrahasznosítását, vagy amely megtiltaná e hulladéktípus exportálását a fejlődő országokba, az erőforrások megóvásáról és visszanyeréséről szóló, szövetségi szintű Resource Conservation and Recovery Act (RCRA) törvény hatálya bizonyos veszélyes e-hulladékokra is kiterjed. Európában az e-hulladék kezelését a WEEE– és az RoHS–irányelv szabályozza. Az EU valamennyi tagállama az eladott elektronikai eszközök száma alapján meghatározott hulladékkezelési díjat fizet, az így összegyűlt összeget pedig a jövőbeli újrahasznosítás elősegítésére fordítják. 2014 óta a nemzeti szintű e-hulladék irányelvet, törvényt vagy más jogszabályt bevezetett országok száma 61-ről 78-ra nőtt. Bár a kedvező irányú trend szemmel látható, még messze vagyunk az International Telecommunication Union által meghatározott 50%-os növekedéstől.
“Ugyan a nemzetközi és EU-s jogszabályok jó úton haladnak a fenntarthatósági szabályok szigorítása felé, az már az egyes vállalkozásokon múlik, hogy részt vesznek-e a közös felelősségvállalásban, és mindent megtesznek-e ennek a gyönyörű bolygónak a megóvásáért. Ha nem így tesznek, akkor nem a bolygó kerül nagy bajba, hanem mi, emberek. A Föld sokkal régebben létezik, mint mi, és miután mi eltűntünk a felszínéről, gyorsan magához fog térni. Mi, a FOREO-nál úgy gondoljuk, a tervezett avulás elleni küzdelem az első lépés a környezetvédelmi célok megvalósítása felé” – mondta Trupcevic, aki a világ összes vállalkozását arra szólította fel, hogy vizsgálják felül az üzleti modelljüket, és kezdjenek már ma felelősen működni.
Most, hogy naponta jutnak tudomásunkra az új és még újabb bizonyítékok, nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a tényt, hogy bolygónk válságban van. Persze nincs még minden veszve, mivel akár már ma is dönthetünk úgy, hogy megváltoztatjuk a dolgokat és jó példát mutatunk. Tartós, jó minőségű termékek gyártásával, a veszélyes és mérgező alkatrészeket zöldebb és környezetbarátabb alternatívákra cserélve, valamint a hagyományos javítási kultúra újraélesztésével hatalmas változást érhetünk el: bolygónk ismét kék és zöld lehet, amilyen régen volt, és amilyenként már csak a ma élő legidősebb generáció tagjai emlékeznek rá.
Nyitókép: pexels.com
