A klímavédelem terheit azoknak kellene viselniük, akik a problémáért a leginkább felelősek: a legnagyobb szennyező országoknak és vállalatoknak – állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megbízásából készült közvélemény-kutatás.
Az 1000 fős kutatás szerint – amelynek eredményeit ma közölték az MTI-vel – a magyar emberek több mint háromnegyede (77 százaléka) olyan elosztási rendszerrel értene egyet az Európai Unióban, amely a terhek többségét „a valódi szennyezőkre hárítja”. A magyarok elsöprő többsége (91 százaléka) a terheket a lakosság helyett a nagyvállalatokra és a nagy kibocsátó országokra, azaz „a valós szennyezőkre terhelné”. Mindennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság csaknem kétharmada (60 százaléka) a klímaváltozást okozó környezetszennyezésért elsősorban a szabályokat be nem tartó nagyvállalatokat, cégeket teszi felelőssé – tették hozzá.
A magyar kormány környezetpolitikájában szereplő, nemrég bejelentett intézkedések: a napelemek támogatása, az erdőtelepítések, az egyszer használatos műanyagokkal szembeni szankciók, az elektromobilitás ösztönzése, valamint az okostechnológiák terjesztése mind nagy népszerűségnek örvendenek a válaszadók körében. A napelemes energiatermelés és az erdőtelepítések javaslataival a magyar felnőtt lakosság szinte egyöntetűen egyetért (93 százalék), az egyszer használatos műanyagok betiltását is 89 százalékuk, az elektromos autók támogatását pedig 85 százalékuk támogatja.
A felmérés szerint szintén népszerű javaslat a lakosság körében a nagyobb városok tömegközlekedésének környezettudatos korszerűsítése és a modern fogyasztásmérők felszerelése a háztartásokban – ezeket négy válaszadóból három támogatja (77, illetve 76 százalék). Ezzel szemben a lakosságot is sújtó, az energiafelhasználást adóztató brüsszeli javaslatok kifejezetten népszerűtlenek: a lakóépületek után fizetendő szén-dioxid-adó bevezetését és az üzemanyagokat terhelő adók emelését a megkérdezettek 81 százaléka, a lakossági energiaárak növelését pedig 84 százaléka elutasítja.
A kutatás eredményei rámutatnak: az állampolgárok nem a lakossági terhek emelését, hanem a nagy szennyezőkkel szembeni határozottabb fellépést várják el a magyar kormánytól; ezt az álláspontot a lakosság 83 százaléka képviseli.