Ha úgy kell megírnunk egy fontos jelentést, hogy közben a munkatársunk a szomszéd asztalnál egyfolytában telefonál, az fokozott koncentrációt igényel, és stresszforrást jelent. Ha középvezetőként napi tíz-húsz olyan döntést kell meghoznunk, amin más emberek egészsége vagy biztonsága múlik, az lelkileg megterhelő lehet, és komoly kockázat a mentális egészségünkre nézve.
Ha az egységünket éppen átalakítják, és nem tudjuk, mik az új szabályok, ki miért felel, mikorra kell készen lenni, és honnan tudjuk megszerezni a szükséges információt, attól mind feszültek vagyunk. Ezek a hétköznapi munkahelyi helyzetek mindenkinek ismerősek lehetnek.
Munka közben folyamatosan stressznek vagyunk kitéve. Nem mindegy azonban, hogy ez a stressz mekkora mértékű, mennyire kezelhető vagy ellensúlyozható. Magyarországon az EU-s 089/391/EGK irányelvvel összhangban, a 2011. évi CXCI törvény 175. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóknak három évente kötelező felmérni a pszichoszociális kockázatokat. Ez a gyakorlatban az adott munkahelyen jellemző stresszforrások feltérképezését jelenti.
A kockázatok jellege és mértéke minden szervezetben más, sőt, egy cégen belül szervezeti egységenként is eltérő lehet. A stresszfaktorok egy része összefügg például a vezetői módszerekkel, az időkezeléssel, a munkatársak egymás közötti kapcsolataival vagy éppen azzal, mennyire egészségesek a munkakörülmények. Vannak olyan kockázati tényezők, melyek kiküszöbölése szervezetfejlesztési megoldásokat igényel, más részük pszichológiai eszközökkel kezelhető.
Miért fontos ez?
– Ha egy munkavállaló hosszan tartó, nagyfokú stressznek van kitéve, romlani fog a teljesítménye – mondja dr. Bikfalvi Réka, egészségpszichológus, a Nyugizóna vezetője. – Ez előbb-utóbb kihat az egész csoportra. Ha a csoport hatékonysága romlik, az hatással van a teljes vállalatra. Ha felmérjük, és elemezzük, milyen stresszfaktorok vannak jelen a munkahelyen, akkor megalapozott lépéseket tehetünk ennek a folyamatnak a megelőzése érdekében.
– A felmérések azt mutatják, hogy gyakori munkahelyi stresszforrást jelentenek például a tisztázatlan felelősségi körök, a túlterhelés vagy az információ-áramlás akadozása. Napi feszültséget okozhat az is, ha hiányzik a csapatszellem, és sok a személyes konfliktus a munkatársak között, vagy ha éppen olyan változások történnek a szervezetben, melyek nincsenek jól előkészítve. Jelenleg sok helyen hibrid formában zajlik a munkavégzés, ami a meglévő stresszforrások mellé újakat is hozott. Sok szervezést igényel az időbeosztások összehangolása, a csapat összetartása. Előfordul, hogy a munkatársak nehezebben érik el egymást. Az ebből fakadó információhiány, a tehetetlenség érzése vagy az izoláció mind növelheti a stresszt – részletezi a szakember.
– A mindennapi stresszfaktorok mellett olyan jelentős kockázatok is felmerülhetnek egy munkahelyen, mint például az elhúzódó, mérgező konfliktusok, a zaklatás vagy az érzelmi kimerülés. Ha ezek feltáratlanul és kezeletlenül maradnak, az egyéni szinten kiégéshez, szervezeti szinten súlyos válsághoz vezethet. Mivel a felmérés során kockázatokat keresünk, kockázatokat fogunk találni. Vezetőként nem kellemes ezekkel a lehetséges veszélyforrásokkal szembesülni, de a feltárásukkal komoly kríziseket előzhetünk meg. Szakszerű támogatással, az egészségpszichológia eszközeivel hatékonyan és célzottan lehet kezelni a felszínre került problémákat és csökkenteni a feltárt kockázatokat – mondta dr. Bikfalvi Réka.
