Az előző cikkben az epigenetikáról írtam, tehát arról, hogy életmódunkkal hatással lehetünk a genetikánkra, pontosabban arra, hogy bizonyos génjeink (pl. egy betegségért felelős gén) megnyilvánuljanak, vagy elcsendesedjenek. Most nézzük meg, melyek azok az életmódbeli tényezők, amelyek a leginkább hatással vannak erre a folyamatra.
Fontos a lakóhely, illetve a munkahely, hiszen több szempontból is hatással van a szervezetünkre: ilyen a víz összetétele és minősége, a nehézfémeknek való kitettség, a levegő összetétele. Bizonyos gyógyszerek is károsak lehetnek epigenetikai szempontból, ahogyan természetesen az egészségtelen szokások (dohányzás, túlzott mennyiségű alkoholfogyasztás, drogok fogyasztása) is károsan befolyásolják pl. egyes tumorelnyomó gének megnyilvánulását.
Legnagyobb hatással génjeink megnyilvánulására mégis a táplálkozás van, hiszen a táplálkozás az, amelynek során testünk a legnagyobb felületen érintkezik a külvilággal (ha ’kiterítenénk’ a bélrendszerünket, akkor kb. 400 nm-nyi felület lenne, amely közvetlen kapcsolatban van a bevitt táplálékkal).
Ez azt jelenti, hogy jó táplálkozással olyan anyagokat vihetünk be szervezetünkbe, amelyek segíthetnek olyan gének csendesítésében, amelyek bizonyos betegségekre hajlamosíthatnak minket, ugyanakkor segíthetünk olyan gének megnyilvánulásában, amelyek elnyomnak bizonyos betegségeket (pl. tumorszupresszorok). Ennek a mechanizmusnak a kutatása napjainkban még gyerekcipőben jár, az viszont biztos, hogy bizonyos tápanyagok megléte vagy hiánya nagy hatással van egészségünkre.
Lássuk, melyek ezek a tápanyagok!
Tulajdonképpen a legtöbb vitamin és ásványi anyag felsorolható lenne, mégis kiemelnék néhány anyagot ezek közül:
– szelén: kiváló antioxidáns, tehát megakadályozza a szabad gyökök által okozott sejtkárosodást. Csökkentheti bizonyos rákos megbetegedések kialakulását is, valamint megvédhet szívbetegségektől. A pajzsmirigy számára nélkülözhetetlen tápanyag, és még az immunredszer működését is fokozza.
Ételek, amelyekben a legtöbb szelén található (100 gr-ra vetítve): paradió, disznóhús, bárányhús.
– riboflavin, azaz B2 vitamin: szintén antioxidáns tulajdonságokkal bír, így segít a rák elleni küzdelemben, ugyanakkor neurológiai betegségek megelőzésében is szerepe van. Segít megelőzni a vérszegénységet, és megőrizni a szem épségét.
Legfőbb forrásai: élesztőkivonat, bárányhús, élesztő, spirulina
– pantotánsav, azaz B5 vitamin: a ’jó közérzet vitaminjának’ is nevezik, mivel segít a stressz kezelésében, enyhíti a szorongást, serkenti az agyműködést, és jótékonyan hat az energiatermelő folyamatokra.
Fő forrásai: shiitake gomba, élesztők, csirkemáj, marhahús, borjúhús.
– B12 vitamin: létfontosságú az agy és az idegrendszer működéséhez, szerepet játszik a vörös vérsejtek termelődésében és az energiatermelésben is.
Fő forrásai: bárányhús, borjúhús, marhahús, csirkemáj
– B6 vitamin: támogatja az idegrendszert, nélkülözhetetlen az egészséges izomműködéshez, szükséges az egészséges emésztéshez és májfunkcióhoz.
Fő forrásai: fűszerek (bors, paprika, csilipor, rozmaring, kapor, fokhagyma), pisztácia, napraforgómag
– niacin, azaz B3 vitamin: a többi B vitaminhoz hasonlóan részt vesz a szervezet (azaz a sejtek) energiaellátási folyamataiban, illetve a sejtkárosító szabad gyökök elleni küzdelemben.
Fő forrásai: marhahús, bárányhús, csirkehús, shiitake gomba
– folát, azaz B9 vitamin (nem összekeverendő a szintetikusan előállított folsavval): csökkenti a szívbetegségek kockázatát, segíti az egészséges agyműködést, és a depresszió megakadályozását, lassítja az öregedési folyamatokat.
Fő forrásai: húsfélék (csirkemáj, bárányhús), hüvelyesek (lencse, babfélék), zöldfűszerek, spenót, petrezselyem, kelkáposzta
– betain: segíthet megelőzni az érszűkületet, érrendszeri megbetegedéseket, csökkentheti a vérnyomást
Fő forrásai: cékla, spenót, napraforgómag, burgonya, csirkemell, csirkemáj
– kolin: szükséges a máj és az agy megfelelő működéséhez, biztosítja az idegrendszer és az izmok egészségét, hozzájárul a normális anyagcsere fenntartásához.
Fő forrásai: tojássárgája, húsok (marha, bárány, sertés, borjú), paradicsom, mungóbab, lencse
Fontos tudnunk, hogy ugyan a felsorolt tápanyagok mindegyikét tudjuk pótolni táplálékkiegészítők fogyasztásával, azonban mindig arra törekedjünk, hogy a tápanyagok fő forrása az elfogyasztott táplálék legyen! Minél frissebb egy élelmiszer, illetve minél kevésbé feldolgozott, annál több tápanyagot fog tartalmazni. Próbáljunk helyi termelésű, idény gyümölcsöket, zöldségeket fogyasztani, illetve a lehetőleg megbízható forrásból (nem nagyüzemi termelésből) származó húsokat részesítsük előnyben, mert ezeknek magasabb lesz a tápanyagtartalma.
(forrás: Toró Szabolcs: Az epigenetika tudományának térhódítása)
