A lógó szemhéjnak sokféle oka lehet, a természetes okoktól kezdve a balesetből adódó traumákig. Bárkinek lehet megereszkedett, lógó szemhéja, a férfiak és nők között nincsenek jelentős különbségek az előfordulási gyakoriságban.
Az elváltozás befolyásolhatja megjelenésünket, ronthatja látásunkat, beszűkítheti és csökkentheti látóterünket. Műtéti korrekcióval azonban a probléma korrigálható. Különbséget kell azonban tennünk két alapvető elváltozás között. Egyik esetben a szemhéj bőre érintett, ezt dermatochalasis-nak nevezzük. Másik esetben a szemhéjat megemelő izom, vagy annak beidegzése felelős a csüngő szemhéj kialakulásáért, ezt ptosis-nak vagy blepharoptosis-nak hívjuk.
Korral járó elváltozások – a szemhéjbőr és a szemöldök megereszkedése
A természetes öregedési folyamat szemeink környékén az összes anatómiai réteget érinti, ide tartozik a koponyacsont, az azokat fedő lágyrészek, izmok és zsírszövetek, valamint szemhéjunk bőre és szemöldökünk. A csont és a lágyrészek térfogatvesztése együttesen felelős a kialakult állapotért. A bőr tartásából és rugalmasságából egyaránt veszít, elvékonyodik, meglazul, ráncos lesz, petyhüdté válik. A csontos alátámasztás megfogyatkozása következtében a szemöldök is megereszkedhet. A jelenség az oldalsó, halánték felé eső részen kifejezettebb. A szemöldök és szemhéj együttes elváltozásai relatív bőrfelesleget eredményeznek, így alakul ki a dermatochalasis. A petyhüdt, megereszkedett szemhéjbőr fáradt, álmos tekintetet okozhat, emellett nehéznek is érezhetjük szemhéjunkat. Súlyosabb esetben a felső szemhéj rálóghat a felső szempillasorra, amely kellemetlen érzést, szemirritációt, de akár szaruhártyasérülést is okozhat, mindemellett fokozott könnyezés is kialakulhat. Elkenődhet a sminkünk, nem tudunk szempillaspirált, szemceruzát vagy tust használni. A perifériás látóterünk a belógó bőr miatt, főként a halánték felőli részen csökken, ez akadályozhatja mindennapi tevékenységeinket. A meglazult, egymásra simuló bőrrétegek között különböző bőrelváltozások, fertőzések is kialakulhatnak, különösen, ha valaki poros közegben dolgozik, vagy zsírosabb bőrtípussal rendelkezik.
Lejjebb ereszkedett a szemhéjunk, de nem bőrfelesleg okozza a problémát?
Ilyen esetben ptosis-ról beszélünk, amely lehet veleszületett, de később is kialakulhat az élet folyamán. Normális esetben a felső szemhéj a szaruhártya felső széléből 1-2 mm-t fed le. Ha a felső szemhéj ennél lejjebb helyezkedik el, akkor ptosisról (valódi szemhéjcsüngés) beszélünk. A szerzett ptosis leggyakrabban korral járó elváltozás, de hosszú évekig tartó kontaktlencse-viselés, esetleg szürkehályog műtét után, vagy baleset hatására is kialakulhat. Ritkábban izombetegség vagy idegrendszeri eltérés is kiválthatja. A veleszületett szemhéjcsüngés oka leggyakrabban a szemhéjemlő izom fejlődési rendellenessége. Ha a szemhéj korrekciója nem történik meg időben, akkor a probléma akadályozhatja a gyermek normális látásfejlődését. A szemhéjcsüngés miatt kialakuló, jellemző panasz lehet a nap vége felé erősödő fáradtságérzet és fejfájás. Ennek hátterében az egész nap aktívan működő homlokizomzat is állhat, hiszen a szemhéj alóli kilátáshoz folyamatosan aktívan kell emelni a szemöldökünket. „A szemhéj felhúzásáért a szemhéjemelő izom (ún. levatorizom) felelős. Az életkor előrehaladtával az ín, ami a szemhéjemelő izmot a szemhéjhoz kapcsolja megnyúlhat, ennek következtében a szemhéj leeshet és fáradt tekintetet eredményezhet. A csüngő felső szemhéj részben vagy akár teljesen is takarhatja a pupillát, akadályozva ezzel a látást. A ptosis nemcsak esztétikai probléma, ugyanis súlyos esetben az érintettnek egészen hátra kell döntenie a fejét, hogy lásson a hétköznapokban. Ez hosszútávon súlyos nyak- és hátfájdalmakhoz vezethet, amely jelentős életminőség-romlást eredményez” – magyarázza Dr. Antus Zsuzsanna, a Budai Szemészeti Központ szemész- és plasztikai sebész szakorvosa.
Megereszkedett szemhéjbőr vagy csüngő szemhéj esetén az orvosnak meg kell vizsgálnia a lógó szemhéjat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy életkorral járó folyamat vagy egyéb betegség áll a háttérben. Ez különösen akkor fontos, ha fejfájást vagy más zavaró tüneteket is tapasztalunk azóta, hogy kialakult az elváltozás.
Van megoldás?
Legyen szó ptosis-ról vagy dermatochalasis-ról, a műtét az egyetlen hatékony, hosszútávú megoldás. „Az operációt helyi érzéstelenítésben végezzük. Először érzéstelenítő cseppet, majd injekció formájában további érzéstelenítést kap a páciens” – kezdi a doktornő. A műtét általában 40-60 percig tart, attól függően, hogy a beavatkozás mindkét felső szemhéjat érinti-e. Dermatochalasis esetén a kezelés során a felesleges bőrt kimetsszük, majd a sebet általában hajszálvékony varrattal zárjuk. A metszés vékony, ívszerű, az eredeti szemhéjredőbe simul, vonala mentén nincsenek varratcsomók, és később a varrat eltávolítása is egyszerű. A ptosis műtétnél a szemorvos varratokat helyez a levatorizomba vagy annak megnyúlt inába, megerősítve ezzel a szemhéjhoz való tapadását. A helyi érzéstelenítésben végzett műtét előnye, hogy ennek során beállítható a szemhéj optimális magassága. „A ptosis műtéti technika nem csonkító beavatkozás, mivel semmiféle szemhéjszövetet nem távolítunk el. Mivel a műtétet legtöbbször a kötőhártya felől végezzük, a műtéti terület látható heg nélkül gyógyul, ellentétben azokkal a műtéti eljárásokkal, amikor a szemhéj külső részén, a bőrön keresztül történik a bemetszés. Bőr felőli műtétnél a mélyebb hegesedés is nagyobb mértékű, így a kötőhártya felőli műtét biztonságosabb és esztétikusabb kinézetű szemhéjat eredményez” – hangsúlyozza Dr. Antus Zsuzsanna. „Természetesen olyan eset is előfordul, amikor a két probléma, a ptosis és a dermatochalasis egyszerre jelentkezik, ilyenkor kombinált műtétet javaslunk, és egy beavatkozás során távolítjuk el a felesleges szemhéjbőrt, és állítjuk be a szemhéj magasságát.”
Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom, https://scitechdaily.com/
