Mindannyian hallottunk már arra vonatkozó praktikákat, hogy mit kellene tennünk, avagy épp ellenkezőleg, mit nem szabad tennünk annak érdekében, hogy megvédjük a látásunkat. De vajon a népi bölcsességeknek mennyi a valóságalapjuk?
Dr. Bíró Bettina, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával vettük sorra azokat a mítoszokat, amelyek beférkőztek a köztudatba, és amelyeket többnyire el is hiszünk.
1. A sárgarépa fogyasztása javítja a látást
Ez minden idők leggyakrabban elhangzó mítosza, és többnyire meg is vagyunk arról győződve, hogy minden egyes elrágcsált sárgarépa hozzájárul az éleslátásunk megőrzéséhez. Bár az igaz, hogy a sárgarépa béta-karotinban és A-vitaminban gazdag, ami elengedhetetlen az egészséges látás fenntartásához, valójában a látószervünknek viszonylag kis mennyiségű A-vitaminra van szüksége, ami számos egyéb forrásból is kinyerhető. Például a zöld leveles zöldségek, az édesburgonya vagy a májételek is igen gazdag A-vitamin-források. De ha mindenképpen sárgarépában gondolkodunk, érdemes tudni, hogy már egy fél sárgarépa is több A-vitamint tartalmaz, mint amennyi egy felnőtt napi szükséglete. Összefoglalva: az A-vitaminban gazdag ételek fogyasztása segíthet a jó látás megőrzésében, de nem javítja a látást, és nem akadályozza meg, hogy szemüvegre vagy kontaktlencsére legyen szükségünk.
2. A félhomályban olvasás káros a szemre
Gyerekkorunkban alighanem gyakran hallottuk ezt a mondatot, és szülőként is rendszerint figyelmeztetjük a gyermekeinket, ha tompa fénynél írják a leckéjüket. Az tény, hogy ha gyenge fénynél olvasunk, akkor megerőltetjük a szemünket. A megfelelő világítás hiánya miatti extra erőfeszítés ugyan okozhat átmeneti tüneteket, például szem- vagy fejfájást, maradandó szemkárosodástól azonban nem kell tartani.
3. Szemtornával javítható a látás
Talán sokakat elkeserít, de az igazság az, hogy a szemgyakorlatok nem javítják a látást, és nem csökkentik a szemüveg szükségességét. Az éleslátás sok tényező együttese, amelyek közül egyik sem változtatható meg jelentősen szemtorna rendszeres alkalmazásával. A szemgyakorlatok ugyanakkor hasznosak lehetnek konvergencia-elégtelenség esetén, amely akkor fordul elő, ha a két szemünk nem működik együtt a közeli tárgyra fókuszálásban, ami megnehezíti az olvasást. A gyakori és erőteljes pislogás is segíthet a szemfelszín megfelelő nedvesítésében, aminek fontos szerepe van a megfelelő fénytörésben. Így ha odafigyelünk a pislogásra, javul a könnyfilm minősége a szemfelszínen, ami látásjavulás érzetet eredményezhet.
4. Károsíthatja a szemet, ha nagyon közelről nézzük a tévét
Nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy rontja a szemünket, ha nagyon közelről nézzük a televíziót. De bajt jelezhet, ha valaki csak közelről szereti nézni a tévét. A túl sok képernyő előtt töltött idő szemszárazságot okozhat, a száraz szemfelszín pedig nem optimális fénytörés szempontjából, valamint kevésbé áll ellent a környezeti hatásoknak. Általában kisgyerekekre jellemző, hogy közelről bámulják a tévét, amikor épp a kedvenc meséjük megy. A gyerekek ugyanis fokozottan képesek a szemükhöz közelebb eső tárgyakra fókuszálni, és izgalmasabb nekik a TV képernyőjéhez egészen közel ülni. Az idő előrehaladtával ezek a szokások megváltozhatnak, ellenkező esetben azonban fénytörési hibára kell gyanakodnunk.
Abban az esetben, ha túl sokat ülünk a monitor előtt, illetve nyomkodjuk a telefonunkat átmeneti távoli látásromlást (rövidlátást) észlelhetünk. A számolatlan, napi 3-8 órányi monitoridő károsítja a szem felszínét, rontja a regenerációját. Ezen tevékenységek csökkentésével, a szabadban töltött idő növelésével ez a romlás – amit tulajdonképpen a belső szemizmok görcse és/vagy a szemszárazság vált ki – megállítható és vissza is fordítható. A kültéri játék, séta, sport lehetőséget teremt a szem pihentetésére, így megszűnik a görcs is, ami az átmeneti gyengébb látást okozta. A gyerekek esetében is fontos, hogy korlátozzuk az okos eszközökkel töltött időt és szabadtéri tevékenységekkel lehetőséget biztosítsunk a szemük pihentetésre.
5. A szemüveg vagy kontaktlencse viselése tovább ronthatja a látást
A szemüveg és a kontaktlencse használata nem rontja a látást, és nem vezet semmilyen szembetegséghez. Mivel a látásjavító eszközök korrigálják a homályos látást, egyszerűen hozzászokik a szemünk a tisztább látáshoz. Akár távollátáshoz, akár olvasáshoz szükséges a szemüveg, fontos, hogy használjuk, hogy elkerüljük a szem megerőltetését, és biztosítsuk a lehető legjobb látást. A kontaktlencse által biztosított tökéletes látáshoz is hamar hozzászokhatunk és vigyázni is kell vele, ugyanis a legtöbb kontaktlencsét maximum 8-10 órán át javasolt viselni. A helyes kontaktlencse viseléssel megelőzhetjük a fertőzéseket, amik valóban okozhatnak látáskárosodást.
6. Csak napsütéses napokon kell napszemüveget viselni
Nem igaz. Valójában a felhők nem szűrik meg az UV sugárzást, így borús napokon is hasznos lehet napszemüveggel, vagy valamilyen szemet árnyékoló kalappal védekezni ellenük. A hosszú éveken keresztül jelen lévő UV sugaraknak számos káros hatása lehet a szem szöveteire, beleértve a keratitist (szaruhártya-gyulladás), a szürkehályogot, a makuladegenerációt és a szemhéjak rákos elváltozásait. Az UV-károsodás 80%-a 18 éves kor előtt következik be, ezért a gyerekek számára még fontosabb, hogy a szabadban napszemüveget, simlis sapkát viseljenek még felhős időben is.
Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
