Világszinten minden tizedik ember krónikus vesebetegséggel küzd, 13-ból 1 pedig szív- vagy keringési problémákkal. Egy 2018-as tanulmány szerint az emberek 74%-a érezte az adott évben, hogy nem képes megküzdeni egy adott élethelyzettel. A stresszes emberek 46%-a kezdett el többet enni, 29%-a kezdett rendszeresen alkoholt inni és 16%-a kezdett el dohányozni vagy növelte napi cigarettaadagját, hogy enyhítse belső feszültségét.
A túlzott mértékű, tartós stressz köztudottan rosszat tesz szívünk egészségének. De ugyanez igaz veséinkre is. Bizonyos mértékű egészséges stressz természetes velejárója életünknek, sőt, ha jól kezeljük, akkor az egészséges mértékű stressznek motiváló ereje is lehet, hogy könnyebben meg tudjuk oldani az élet kihívásait. Az állandósult és nagymértékű stressz azonban már ártalmas.
Stresszhelyzetben testműködésünk is megváltozik: szaporábban vesszük a levegőt, megnő a vérnyomásunk, kitágulnak a pupilláink, megfeszülnek izmaink, megnövekszik vérzsír és vércukorszintünk. Ez hirtelen veszélyhelyzetben nagy segítség lehet szervezetünknek, hogy minden erejével a probléma megoldására igyekszik koncentrálni, de ha hosszú távon ebben a felfokozott állapotban marad, az már olyan komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a magas vérnyomás, a diabétesz, a szívbetegség vagy a vesebetegség.
De hogyan vezethet veseproblémákhoz a stressz?
Vesénk testünk kiválasztó szerve, mely a szervezetbe bevitt, illetve a szervezetben képződő káros anyagok eltávolításáért felelős, és mivel ez csak jól működő keringés mellett lehetséges, ezért nagyon érzékeny a keringési- és érproblémákra. A stressz hatására fellépő magas vérnyomás és a magas vércukorszint plusz munkára kényszeríti veséinket, emiatt nem tudják megfelelően ellátni funkciójukat és hosszú távon károsítja őket.
Ezen felül a vesénknél lévő mirigyek termelik a kortizolt is, azaz az úgynevezett stresszhormont. Stresszes helyzetekben a stresszhormon termelése folyamatos, aminek következtében fejfájás, magas vérnyomás, emésztési problémák alakulhatnak ki, kimerültség, testsúlynövekedés léphet fel és legyengülhet az immunrendszer is.
Miért terheli meg szívünket a tartós stressz?
Ha tartósan sok stressz ér minket és nincsenek megfelelő stresszkezelési technikáink, akkor nagyobb eséllyel tapasztalhatunk magas vérnyomást, mellkasi fájdalmat vagy szabálytalan szívverést. Ahogy a vesénkkel kapcsolatban említettük, a stressz magas vérnyomást okoz és stresszhormonokat szabadít fel a szervezetben, ami -egyes tanulmányok szerint- megemelheti akár a szívroham kockázatát is. Persze ez nem ilyen egyszerű, hiszen ezek a stresszreakciók teljesen normálisak és a szervezet egy egészséges szintig jól képes kezelni őket. A stresszhelyzet megszűnte után vérnyomásunk automatikusan visszaáll az eredeti szintre. A stressz szívünk működésére is csak akkor jelent problémát, ha tartósan fennáll.
Sajnos, ha a megfelelő stresszkezelési technikák helyett inkább úgy próbáljuk nyugtatni magunkat, hogy dohányzunk, csak az ízek élvezetéért többet eszünk, mint amire szervezetünknek szüksége van, vagy fizikai inaktivitásba merülünk, az súlyosbítja a tartós stressz károsító hatását szervezetünkre. Ezek a szokások ugyanis tartósan magas vérnyomást okoznak és ez az állandó magas vérnyomás idővel szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet.
De mit is értünk pontosan krónikus stressz alatt?
A krónikus stressz lehet egy folyamatos fizikai fájdalom vagy kellemetlenség, amikor például betegek vagyunk, de jöhet érzelmi stresszből is, mint egy lelki trauma vagy a bántalmazás, de kiválthatja a környezetben található vegyi anyagoknak való tartós kitettség, és akár az egészségtelen életmód vagy ételek is. Bármilyen tartós stressz hatására testünk elkezd nem megfelelően működni és ugyanez igaz veséinkre és szívünkre is. Ezért nagyon fontos, hogy hallgassunk a testünk jelzéseire, és az is, hogy megtanuljuk a megfelelő stresszkezelési technikákat.
Mi minősül krónikus stressznek?
• Főbb életesemények
• Tartós lelki teher
• Mindennapi stressz
A főbb életesemények alatt olyan történéseket értünk, melyek nagymértékű alkalmazkodást, életmódváltást igényelnek viszonylag rövid idő alatt. (egy szeretett személy halála, válás, munkahely elveszítése).
Tartós lelki tehernek pedig olyan problémákat nevezzünk, melyek szintén hosszú távú alkalmazkodást igényelnek, mint például szegénység vagy mozgáskorlátozottá válás.
Mindennapi stressz pedig a napi rutin alatt minket érő stresszt takarja. Például közlekedési dugót, a rendszeres vitákat, bántó emberek közelségét, ezek apróságoknak tűnhetnek, de ha bizonyos mértéket túllépnek fizikai tüneteket okozhatnak, illetve pszichés vagy viselkedési zavarok is kialakulhatnak miattuk.
A stresszkezelési technikákkal folytatjuk jövő hétfőn (11.13)!
