A táplálékokban lévő nem emészthető, az emésztőenzimek hatásával szemben ellenálló poliszacharidokat nevezzük élelmi rostoknak. Többek között kedvező élettani hatásokat fejtenek ki: elősegítik a jó bélműködést, és/vagy hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének és glükózszintjének csökkentéséhez. Kovács Judit, a Gullon dietetikusa segítségével sorra vettük, milyen pozitív tulajdonságokkal bírnak még az élelmi rostok.
A vastagbél baktériumai a rostok egy részét lebontják, így rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, amelyek táplálják a bélfalat, segítve ezzel épségének, ellenálló-képességének megőrzését. Ezáltal az élelmi rostokat tartalmazó táplálékaink, így a zöldségek, gyümölcsök, száraz hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült termékek fontos alapját képezik a szív- és érrendszeri betegségek (többek között az emelkedett koleszterinszint), a cukorbetegség, valamint a vastagbél daganatos betegségeinek kockázatát csökkentő és kezelő étrendnek. Az élelmi rostokat vízben oldódó és vízben nem oldódó rostokra oszthatjuk.
A vízben nem oldódó rostok
Melyek a: cellulóz, egyes hemicellulózok és lignin, elősegítik a jó bélműködést, mivel vízkötő képességüknek köszönhetően növelik a béltartalom térfogatát, gyorsítják a táplálék bélcsatornán keresztül történő áthaladását, és ezzel megkönnyítik a rendszeres székletürítést. A vízben nem oldódó rostok forrásai a teljes kiőrlésű gabonatermékek, különösen a teljes kiőrlésű gabonapelyhek, müzlik, a búzakorpa, az olajos magvak, egyes gyümölcsök és zöldségfélék, a hüvelyesek, valamint a diófélék.
A vízben oldódó rostok
Melyek a: pektinek, egyes hemicellulózok, inulin, nyálkák, gumik, rezisztens keményítő, részben feloldódnak a vízben, és oldatuk lehűlésével gél keletkezik (pl. a pektinből), amit a vastagbélben élő bélbaktériumok képesek lebontani, hasznosítani és eközben a szervezet számára nélkülözhetetlen, rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő, s táplálják a bélsejteket. Legjobb forrásaik a gyümölcsök (pl. birsalma, alma, ribizli, egres, szőlő), a zöldségek közül a sárgarépa, cékla, sütőtök, burgonya, csicsóka, valamint a zab- és árpapehely.
Kutatások igazolták, hogy a vízoldékony rostok (főleg az árpában, zabban található ún. béta-glükán) csökkentik a koleszterinszintet (ezért fontosak a szívbetegségek megelőzésében), lassítják a glükóz felszívódását, így csökkentik a vércukorszint ingadozását,
ami fontos többek között a cukorbetegek vércukorszintjének szabályozásában. A zöldség- és gyümölcsfélék – valójában valamennyi növényi eredetű élelmiszer – vízoldékony és vízben nem oldódó rostokat egyaránt tartalmaz. Az élelmi rostok csökkentik egyes tápanyagok, így a kalcium, a magnézium és a vas felszívódását is, de megfelelő tápanyagbevitel esetén nem alakul ki bőséges rostbevitel mellett sem ásványianyag-hiány (kivéve a rostkoncentrátumok túlzott fogyasztását). Mivel az élelmi rostok a szénhidrátok felszívódását is elhúzódóbbá teszik, így alkalmasak a cukorbetegség kockázatának csökkentésére, valamint kezelésére is. Nagy vízkötő képességük révén folyadék hatására megduzzadnak, így telítő értékük révén ideálisan alkalmazhatóak a testtömegcsökkentő étrendben is.
A rostok hatására a bélrendszerben lerakodódott salakanyagok és az elhalt hámsejtek is könnyebben kiürülnek, ez a vastag- és végbéldaganatok kockázatának csökkentéséhez járul hozzá.
A rostok csökkentik a széklet bélben való áthaladásának idejét (vagyis a tranzitidőt), így a rákkeltő anyagok kevésbé tudják kifejteni negatív hatásukat. A tranzitidő csökkenése lazább székletet eredményez, amely segít a székrekedés megelőzésében és kezelésében is. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ha a rostban szegény táplálkozás elégtelen folyadékbevitellel társul, a salakanyagok a bélben besűrűsödnek, és nehezebben jutnak tovább, nyomást gyakorolhatnak a bélfalra, és ez kellemetlen érzést, szélsőséges esetben akár bélelzáródást is okozhat.
Egészséges nassolnivalókért keresd fel a Gullon Facebook vagy Instagram oldalát!
Nyitókép: pixabay.com
