Időnk közel 90 százalékát beltérben töltjük, ezért a kültéri mellett a beltéri levegő minőségére is érdemes több figyelmet fordítanunk. Bár nem gondolnánk, otthonunkban számos, a mindennapokban használt háztartási termék és kozmetikai cikk járulhat hozzá a levegő minőségének romlásához. Az LG légtechnikai szakértői most összegyűjtötték, mik ezek a termékek és hogyan védhetjük ki, hogy az egészségünkre káros vegyületek a lakásunk levegőjébe kerüljenek.
Számos, a mindennapokban használt háztartási termék, eszköz és kozmetikai cikk járulhat hozzá otthonunk levegőminőségének romlásához. A festékek, oldószerek, ragasztók, háztartási kemikáliák (például takarítószerek, légfrissítők), rovarirtó szerek használata során például különféle vegyszerek, illékony szerves vegyületek is lakásunk levegőjébe juthatnak, amelyek közül egyesek akár nyálkahártya-irritációt, rosszullétet, fejfájást vagy koncentrációzavarokat okozhatnak, hosszabb távú, erősebb kitettség esetén pedig növelik a légzőszervi és a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Mindemellett különféle égéstermékek is ronthatják a beltéri levegő minőségét: a dohányzás mellett a füstölők, gyertyák, illatgyertyák használata, sőt a konyhai sütés-főzés is egészségre káros anyagokat juttat a levegőbe, növelve a rendkívül kisméretű részecskékből álló szálló por mennyiségét.
1. Aeroszolok
Érdemes kétszer átgondolnunk az aeroszolos termékek – légfrissítők, dezodorok, rovarirtók – használatát, hiszen ezek akár több mint százféle különböző kemikáliát juttathatnak otthonunk levegőjébe, melyek az arra érzékenyeknél migrént, asztmás rohamokat és légzési nehézségeket is okozhatnak. Jobban járunk tehát, ha a friss levegőért ablakot nyitunk, és az aeroszolos kozmetikai cikkek helyett folyékony vagy szilárd termékeket használunk, például dezodorok esetén a golyós vagy stiftes megoldást választjuk.
2. Gyertyák
A gyertyák kellemes hangulatot teremtenek otthonunkban, azonban érdemes csak különleges alkalmakkor meggyújtanunk őket. A gyertyák ugyanis ultafinom részecskéket juttatnak a levegőbe, melyek hozzájárulnak a beltéri levegő szennyezettségéhez, ezzel pedig a légzőszervi megbetegedésekhez, például az asztmához. Egyes illatgyertyák ráadásul formaldehidet is tartalmazhatnak, ami különösen káros az egészségre.
3. Tisztítószerek
A frissítő, tiszta illat, amit egy alapos takarítás után érzünk a lakásunkban, nem feltétlenül olyan pozitív, mint gondolnánk: a tisztítószerek többsége ugyanis a beltéri levegőminőség szempontjából kockázatot jelent, hiszen ezek is számos illékony szerves vegyületet juttatnak a levegőbe.
A kockázat nagyságát jól jelzi, hogy norvég kutatók szerint a takarítószerek rendszeres használata hosszú távon ugyanolyan káros lehet a tüdőre, mint húsz éven át napi 10-20 cigaretta elszívása.
Érdemes ezért inkább megismerkednünk az olyan természetes tisztítószerekkel, mint az ecet, citromsav vagy a szódabikarbóna.
4. Lakásfelújítás – festékek, bútorok, szőnyegek
Egy új vagy egy felújított, újonnan berendezett lakás illata sokak számára vonzó lehet, de kevesen gondolnak arra, hogy használati tárgyainkból és a burkolatokból is ártalmas vegyületek párologhatnak ki, akár éveken át. A bútorainkból például a ragasztó és festékanyagok illékony szerves vegyületei, a textíliákból pedig a gyártás során használt égésgátló, műanyaglágyító anyagok távoznak. Szintén káros illékony szerves anyagok kerülhetnek a levegőbe a frissen festett falakból. Lakásfelújításkor tanácsos tehát az alacsony szervesoldószer-tartalmú termékeket előnyben részesíteni, a műanyagból és ragasztott faforgácslapokból készült bútorok helyett pedig, ha tehetjük, válasszunk tömörfa bútorokat.
5. A szellőztetés hiánya
Az alapos és rendszeres szellőztetés is rendkívül fontos – különösen akkor, ha lakásfelújításon vagyunk túl vagy új bútorokat vásároltunk –, hiszen így elkerülhetjük a légszennyező anyagok feldúsulását a beltéri levegőben. Rendkívüli szmoghelyzetben vagy az egészségügyi határértéket jelentősen meghaladó szennyezőanyagok esetében persze kerüljük a szellőztetést, a napon belül pedig a legkevésbé veszélyes időszakra kell korlátozni a légcserét. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ahol a közlekedés a fő szennyező, ott inkább a hajnali órákban, ahol pedig a téli szezonban a fűtés, ott általában a kora délutáni órákban ajánlott kitárni az ablakokat rövid időre.
Így maradhat tiszta a levegő
Kiemelten érdemes odafigyelnie az otthoni levegő tisztaságára a kisgyermekes családoknak, az allergiával, asztmával, különböző légúti megbetegedésekkel küzdőknek. A gondot számukra az jelentheti, hogy ahogyan a fűtési idényben, úgy most, a parlagfűszezon kellős közepén is nehéz megtalálni azt az időszakot, amikor érdemes szellőztetniük. Lehet, hogy épp a munkahelyünkön vagyunk vagy mélyen alszunk a szellőztetés szempontjából ideális napszakban, ráadásul az sem ritka, hogy napokon-heteken át folyamatosan rendkívül magas a pollenkoncentráció. Ilyen esetekben jöhet jól egy minőségi légtisztító berendezés vagy egy légkondicionálóval kombinált légtisztító. Az Európai Tüdő Alapítvány (European Lung Foundation, ELF) a beltéri levegőminőség javítására a szellőztetés mellett a légtisztító készülékek használatát javasolja, ezek ugyanis kiszűrik a finom, apró porszemcséket és polleneket a levegőből.
