Bár a magyar nők közel fele rendszeresen törődik a bőrével, csak minden harmadik nőnek van reggeli és esti bőrápolási rutinja is. Azok közül, akik reggel és este is rutinoznak, a 40-49 évesek a legaktívabbak, a legkevésbé pedig a 18-29 éves korosztályt foglalkoztatja a bőrápolás. A felmérésben részt vevők harmada családtagoktól vagy barátoktól, illetve online cikkekből tájékozódik a kozmetikumok hatóanyagairól, amelyek közül a bakuchiolt, a niacinamidot és a peptidet szinte alig ismerik a megkérdezettek.
A Helia-D 1000 fős mintán végzett reprezentatív kutatása többek között arra kereste a választ, hogy mennyire tudatosak a bőrápolás terén a magyar nők, van-e arcápolási rutinjuk, honnan tájékozódnak a kozmetikumokról és mennyire ismerik az egyes kozmetikai hatóanyagokat.
A családtagok mondják meg, mi a tuti
A felmérésből kiderült, hogy a legtöbben (32 százalék) családtagok vagy barátok véleményét kérik ki kozmetikumvásárlás előtt, de sokan tájékozódnak márkák katalógusaiból (30 százalék), valamint internetes cikkekből (26%) is. Nem meglepő módon a közösségi média is egyre népszerűbb forrás, ha arcápolásról van szó, a megkérdezettek ötöde innen gyűjt információt – a 18-29 évesek 23 százaléka például rendszeresen influencerek vagy ismert emberek tanácsai alapján szerzi be a termékeket.
Kevesen rutinoznak
A 18 és 65 év közötti magyar nők közel fele, 48 százaléka naponta foglalkozik a bőrével, azonban csak a megkérdezettek harmada alakított ki reggeli és esti bőrápolási rutint. Azok közül, akik reggel és este is rutinoznak, a 40-49 éves korosztály a legaktívabb, a legkevésbé pedig a 18-29 évesekre jellemző a tudatos bőrápolás. A rutinozás és a felsőfokú végzettség között egyértelmű összefüggés van, a rutinozók között felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek.
A kutatásból az is kiderült, hogy a rutin a válaszadók több mint 70 százalékánál az arckrém, az arctisztító, a szemkörnyékápoló, a micellás víz és a fényvédő használatából áll. Habár a magas hatóanyagtartalmú készítmények ma már nem csak a kozmetikusok vagy a luxusmárkák vásárlói számára elérhetők, csupán a magyar nők 14 százaléka használ valamilyen szérumot rendszeresen, célzott, problémafókuszú kezeléseket pedig mindössze 9 százalék alkalmaz. „Pedig a szérumok koncentráltabb formában tartalmazzák az aktív hatóanyagokat, mint a krémek, ezáltal erősebb hatást képesek kifejteni, így látványosabb eredményt érhetnek el a kezdődő és a mélyebb ráncok, valamint egyéb bőrproblémák ellen is” – hívja fel a figyelmet Budaházy Péter, a Helia-D ügyvezetője.
A retinol a legnagyobb sztár
Budaházy Péter szerint habár a szérumhasználat még kevésbé elterjedt itthon, a nyugat-európai piacokhoz hasonlóan Magyarországon is érzékelhető egy a bőrápolással tudatosabban foglalkozó vásárlói réteg megjelenése, ezért a vállalat arra is kíváncsi volt, hogy a magyar nők mennyire ismerik ezeknek a kozmetikumoknak az összetevőit. A retinol népszerűségét jól mutatja, hogy a hatóanyagok közül ezt ismerik a legnagyobb százalékban: a magyar nők 85 százaléka tudja, miről van szó, ha a retinol nevet hallja, viszont csak 15 százalékuk használja is rendszeresen – közülük a 30-39 és a 40-49 éves korosztályra jellemző leginkább.
A C-vitamint a válaszadók több mint fele ismeri és használja is, míg a koffeint és a hyaluronsavat a megkérdezettek több mint 70 százaléka ugyan ismeri, de jóval kevesebben (előbbit 24, míg utóbbit 35 százalék) használják csak rendszeresen.
Ismeretlen csúcsösszetevők
A hatóanyagok közül a kutatásban részt vevők a retinol hatásmechanizmusához hasonló bakuchiolról (míg a retinol az A-vitamin származéka, a bakuchiol egy antioxidáns, amely a babchi növény magjából származik) tudnak a legkevesebbet – mindössze a válaszadók 22 százaléka ismeri, rendszeres használója pedig csupán 3 százalék. Azok közül, akik ismerik és használják is a hatóanyagot, a 18-19 évesek felülreprezentáltak, a legkevésbé pedig az 50-65 éves korosztályban népszerű.
A bakuchiol mellett a niacinamidról sem tudnak sokat a megkérdezettek: 63 százalék nem ismeri és nem is használja a B3 vitaminból felépülő formulát, amely többek között a bőröregedés tipikus jelei ellen (ráncok, foltok) segít, de kifejezetten anti-aknés hatása is van. A peptideknél is hasonló a helyzet: a válaszadók több mint fele nem ismeri, és mindössze 13 százalék használja csak a hatóanyagot – közülük leggyakrabban a 18-29 évesek.
„A peptidekről egyébként kevesen tudják, hogy számos fajtájuk létezik, vannak köztük olyanok, amelyek izomlazító hatásúak, így sikerrel veszik fel a harcot a mimikai ráncokkal, vagy éppen a pigmentfoltok halványításában eredményesek. Mások a kollagéntermelést serkentik, illetve antioxidáns hatásúak. Utóbbiakban (is) jeleskedik a réz-peptid, egy rendkívül drága hatóanyag, amelynek grammja még az aranynál is többe kerül, hatékonyságának köszönhetően pedig elég belőle néhány csepp” – tette hozzá el Budaházy Péter.
