Hasonlóan a tojáshoz, a margarinhoz vagy a cukorhoz, a táplálkozási ajánlásokban időről-időre a zsír válik az első számú közellenséggé. Így nem is csoda, hogy a mindennapi étkezések során elfogyasztott különféle zsiradékokat, olajféléket számos félreértés övezi. Mit érdemes választanunk, és melyek azok az élelmiszertípusok, amiket jobb elkerülni? Összegyűjtöttük a legnépszerűbb tévhiteket és azok cáfolatait.
Tévhit 1.: Ki kell iktatnunk az étkezéseinkből a zsírt
Elsőre talán meglepően hangzik, de a zsír az egészséges táplálkozás létfontosságú része. Persze nem mindegy, hogy mennyit és milyen formában fogyasztunk el belőle. A zsírok és olajok nem csak energiát adnak, élvezhetőbbé teszik ételeinket, a zsírban oldódó vitaminok hordozói, továbbá biztosítják a nélkülözhetetlen zsírsavakat és nagymértékben hozzájárulnak az étkezés utáni jóllakottság érzéséhez is.
Éppen ezért napi kalóriabevitelünk 30 százalékát ajánlott étkezési zsírok formájában elfogyasztanunk.
Ha úgy ítéljük meg, hogy az ajánláshoz képest túl sok zsiradékot viszünk be a szervezetünkbe, elsősorban a telített zsírok mennyiségét csökkentsük, helyettük pedig részesítsük előnyben a telítetlen zsírokat
Tévhit 2.: Minden zsír egyformán egészségtelen
De mit is jelent az, hogy telített vagy telítetlen? Az olyan zsiradékok, amelyek szobahőmérsékleten szilárdabbak – ilyen például a sertészsír vagy a vaj – több telített zsírsavat tartalmaznak. Mivel a telített zsiradékok növelik a vér „rossz” (LDL) koleszterinszintjét, ezért ezeket „rossz” zsiradékoknak tartjuk. Az olyan növényi olajok, mint a napraforgó- vagy repceolaj, amelyek szobahőmérsékleten folyékonyak, több telítetlen zsírsavat tartalmaznak. A telítetlen zsiradékok között megkülönböztetünk egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat.
A többszörösen telítetlen zsírsavak a vitaminokhoz hasonlóan „esszenciális”, mert a szervezetünk nem képes előállítani.
A minőségi margarinok – bár a kenhetőség miatt általában tartalmaznak pálma- vagy kókuszzsírt – a telítetlen zsiradékok kiváló forrásai, a Flora ProActiv termékekben található természetes növényi szterinek klinikailag bizonyítottan csökkentik a koleszterinszintet.
Tévhit 3.: A hidrogénezés a legnagyobb mumus
A tévhit alapja egy félreértés: a szív- és érrendszer egészsége szempontjából valóban káros transzzsírsavak a növényi olajok részleges hidrogénezésekor keletkeznek, miközben a teljesen hidrogénezett olajok alig tartalmaznak transzzsírokat. A hidrogénezés és a részleges hidrogénezés során az olajok szilárddá válnak. Napjainkban viszont már számos esetben kikerülhető ez az eljárás, például a margarinok kenhetőségét már régóta úgy érik el a gyártók, hogy a növényi olajokhoz szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradékokat adnak.
Tévhit 4.: A bolti élelmiszerek tele vannak káros transzzsírokkal
Bár sok helyen találkozhatunk ezzel a tévhittel, a közhiedelemmel ellentétben Magyarországon nem fenyeget minket a veszély, hogy káros transzzsírsavakban gazdag margarint vagy egyéb élelmiszert vásároljunk. Hazánkban ugyanis hosszú évek óta csak a párját ritkítóan szigorú transzzsírsav-jogszabálynak megfelelő terméket lehet forgalomba hozni, vagyis csak 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók. A Rama, Flora és Liga margarinok gyártója ráadásul már 1995-ben példa nélküli döntést hozott arról, hogy kiiktatja a termelésből a transzzsírokat.
A zsírok egyébként természetes módon is tartalmaznak transzzsírsavakat, még a hidegen sajtolt olívaolaj is.
Nagyobb hő hatására az otthoni ételkészítés során is keletkezhetnek transzzsírsavak, azokat tehát a normál, vegyes táplálkozásból teljesen kiiktatni lehetetlen.
