Dobó Kata több nagy, kívülről talán úgy tűnhet, radikális döntést hozott életében. Mikor itthon népszerű, mindenki által ismert színész lett, Amerikába ment, majd nyolc év után hazaköltözött. Bátor volt tehát, de nem sebezhetetlen, sok mindent meg kellett tanulnia ahhoz, hogy az legyen, aki ma: egy önmagával és a világgal balanszban lévő, erős nő.
Dobó Kata pályája elején A miniszter félrelép és a jól ismert, népszerű üdítőital-reklám által hozott népszerűség egyszerre volt áldás és átok, a „szexszimbólumság” valahol” stigma is. „A rám irányuló figyelem, hogy szépnek látnak, nem esett rosszul, de mindig úgy gondoltam, hogy ez csak egy szegmense annak, aki valójában én vagyok. Bekerülni egy skatulyába nem kellemes dolog, de voltak kiemelt pillanatok, amelyek fordítottak ezen a helyzeten. Az egyik ilyen az volt, hogy anya lettem – akkor nagyon máshova kerültek a súlypontok” – mondta el a GLAMOUR magazinnak adott címlapinterjújában Dobó Kata.
„Mielőtt megszerettem volna magamat, sokáig nem sikerült az igazi Katát megmutatnom, mert hosszú ideig elhittem azt, amit az emberek rólam mondtak vagy gondoltak. Ennek hátterében mindig az áll, hogy az ember milyen mintázatokat hoz a gyerekkorából, hogy mennyire van megtámasztva az önképe az első hat-nyolc évben, hogy mennyi feltétel nélküli szeretetet kap, és ha nem kap, akkor azt honnan próbálja maga számára pótolni” – árulta el, hozzátéve, hogy ezért különösen fontos az önmunka, mert bizonyos dolgok – akár jók, akár rosszak – megtörténtek mindenkivel a gyerekkorában, amiket fel kell tudni dolgozni. „Persze ez csak akkor válik lényeges kérdéssé, ha az ember nem úgy érzi magát, ahogy szerinte éreznie kellene. Az ilyen helyzetekben fontos, hogy miként tudjuk őket jobbá tenni.”
A színésznő arról is beszélt, hogy ma már sokkal letisztultabb és intuitívabb döntéseket hoz, mint régen. „Nem csak azért hozom meg őket, hogy általuk másoknak megfeleljek. A karrierem első időszakára ugyanis jellemző volt, hogy szerettem volna mindenkit kiszolgálni, és emiatt sokszor nem olyan dolgokat tettem, amik nekem jólestek volna. Azt akartam, hogy mindenki szeressen, ami ma már butaságnak tűnik.”
Úgy hiszi, mindenkinek vannak mondatok az életében, amik felnyitják a szemét. „Nekem egy ilyen mondat volt a coachomtól, hogy mit mondanék akkor, ha a problémámmal, amivel én mentem hozzá, a lányom fordulna hozzám. Akkor értettem meg, hogy egészen addig, negyvenhét éves koromig, soha egyetlen másodpercig sem szerettem magam feltétel nélkül. Sokként ért a felismerés, hogy valid dolog annyira szeretni saját magad, mint a gyerekedet, és tanácsolni magadnak ugyanazokat, amiket neki tanácsolnál” – fűzte hozzá Kata.
A teljes interjú a GLAMOUR magazin január-februári számában olvasható.
