A cukorbetegség az elmúlt évtizedekben valódi népegészségügyi problémává vált, hiszen napjainkban a világ minden tizenegyedik felnőttje érintett. Az előrejelzések szerint ez a szám csak növekedni fog: 2045-re már 700 millió ember küzdhet ezzel a betegséggel.
Magyarországon is egyre gyakoribb: több, mint 1,1 millió diagnosztizált cukorbeteg él hazánkban. Mivel a 2-es típusú diabétesz egyre fiatalabb korban jelentkezik, a megelőzés és a tudatos életmód jelentősége nagyobb, mint valaha. Ezen kívül rendelkezésre állnak hatékony gyógyszeres terápiák a vércukorszint csökkentésére, illetve a szív- és veseszövődmények kialakulási esélyének csökkentésére, segítve ezzel a hosszabb, minőségi élet fenntartását.
Minden tizedik magyar érintett
Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a stressz komolyan hozzájárulnak a cukorbetegség kialakulásához. Sajnos a betegek közel fele diagnosztizálatlan, nincs tisztában az állapotával, miközben a vércukorszint szabályozásával jelentősen csökkenthető lenne a súlyos szövődmények – például szívbetegségek és veseproblémák – kialakulásának esélye, melyekről kevesebb szó esik. Hazánkban több mint 1,1 millió diagnosztizált cukorbeteg él, és a nem diagnosztizált esetek száma akár több százezerre tehető. A felnőtt cukorbetegek aránya az elmúlt 20 évben megháromszorozódott, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ez az arány tovább nőhet.
Mire figyeljünk, ha diabétesz gyanúja merül fel?
Ha fennáll a diabétesz kockázata – például túlsúly, mozgásszegény életmód vagy közelgő menopauza idején –, akkor az alábbiakra érdemes figyelni:
• Évente legalább egyszer konzultáljunk diabetológussal! – Míg a háziorvos komoly segítséget ad az első lépések megtételében, ha már megállapították a cukorbetegség diagnózisát, kritikus fontosságú a szakorvos felkeresése.
• Kísérjük figyelemmel a betegséggel kapcsolatos eredményeinket! – A vércukorszintet, HbA1c-szintet és a vérnyomást is rendszeresen mérni kell, a változásokat pedig érdemes feljegyezni és nyomon követni.
• Prediabétesz esetén is fel kell keresni a háziorvost! – Prediabéteszről akkor beszélünk, ha a vércukorszint már magasabb az elfogadhatónál, de még nem olyan magas, mint a kifejlett betegség esetében, vagyis az éhgyomorra mért érték 6 és 7,1 mmol/l között van. Ez a stádium gyakran észrevétlen marad, de időben történő beavatkozással csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata. A háziorvos és szakorvos segíthet a kockázatok csökkentésében és a megfelelő életmód kialakításában.
• Kísérjük figyelemmel a változásokat! – Ha a tünetek nem javulnak, vagy bármilyen szövődményre utaló jelet tapasztalunk (például szokatlan fáradékonyság, lábdagadás, fulladás, látásromlás, vagy sebek lassú gyógyulása), érdemes a lehető leghamarabb szakorvoshoz fordulni. A proaktív odafigyelés kulcsfontosságú a szövődmények elkerülésében.
• Ne várjuk meg a súlyos szövődményeket! – Míg a diabétesz első tünetei jól kezelhetőek és kontroll alatt tarthatóak, a súlyosabb szövődmények életveszélyessé válhatnak. A cukorbetegség az egyik vezető oka a krónikus vesebetegségnek, amelynek során a vesék károsodnak, és nem képesek megfelelően kiszűrni a salakanyagokat a vérből. Ez a veseműködés fokozatos romlását jelenti, amely végül veseelégtelenséghez vezethet, amelynek legsúlyosabb stádiumában vesepótló kezelésre (dialízisre vagy veseátültetésre) lehet szükség. A 2-es típusú cukorbetegség növeli a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívelégtelenség kialakulásának esélyét, különösen, ha más tényezők, mint például magas vérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás, vagy elhízás is jelen vannak. A cukorbetegséggel élőknek ezért különösen fontos figyelniük a vércukor- és vérnyomásértékükre, valamint a koleszterinszintre, hogy minimalizálják a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát.
Cukorbetegség és menopauza: fontos figyelmeztetések nőknek
Habár a diabétesz a férfiakat és nőket egyaránt érintő betegség, a menopauza során bekövetkező hormonális változások, mint például az ösztrogénszint csökkenése, hatással vannak az anyagcserére és a zsírraktározásra, így hozzájárulhatnak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához. A menopauza időszakában tehát különösen fontos a rendszeres vércukor-ellenőrzés és az egészséges életmód, amelyben az étrend és a testmozgás, illetve szükség esetén a megfelelő kezelés kulcsszerepet játszik.
Életmódbeli változásokkal és szűrővizsgálatokkal a kockázatok csökkentésére
Az egészséges szokások kialakítása segíthet csökkenteni a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A rendszeres testmozgás és kiegyensúlyozott étrend jelentős szerepet játszik a vércukorszint szabályozásában, különösen, ha ezek mellett figyelünk a stresszkezelésre és a megfelelő kikapcsolódásra is. Évente egyszer érdemes általános szűrővizsgálatokon részt venni, hogy az esetleges elváltozások időben kiderüljenek. Ha a fentiek alapján akár a vércukor – akár a HbA1c – szint magasabb a normálnál, érdemes konzultálni egy szakemberrel és szükség esetén személyre szabott életmód- illetve kezelési tervet kidolgozni a hosszú távú egészség megőrzése érdekében.