Világtól elzárt sarkköri kutatóbázist mutat be Esther Horvath A sarkvidéki éjszaka csillagai című kiállítása a Capa Központban. A tárlat a globális felmelegedés epicentrumában, a norvégiai Spitzbergákon található Ny-Alesundban dolgozó női kutatókra fókuszál.
A január 31-ig látható kiállítás kapcsán Virágvölgyi István, a Capa Központ szakmai igazgatója kiemelte, hogy Esther Horvath dokumentarista fotói olyan speciális mikrokörnyezetbe kalauzolnak el, ahová az emberek többsége jó eséllyel sosem fog eljutni. A kiállításon bemutatott Ny-Alesund kevesek által ismert, a külvilágtól elzárt világ, ami ráadásul a klímaváltozás miatt különösen aktuális és izgalmas tanulságokat ígér – mondta Virágvölgyi István.
A kiállítás kurátora, Kopin Katalin rámutatott, hogy a tárlat alkalmával női tudósok bemutatására fókuszáltak. Hangsúlyozta, hogy a Ny-Alesundban kutatott klímaváltozás mindannyiunk életére nagy és gyors hatást gyakorol, Esther Horvath fényképei pedig első kézből mutatják be az embereket, akinek az onnan származó ismereteket köszönhetjük. A fotográfus nemcsak dokumentálja az Északi-sark közelében zajló tudományos munkát, de érzékenyen közvetíti a zord körülmények között dolgozó, elhivatott kutatók életútját, mindennapjait és céljait is, ezzel eljutva a globálistól a személyesig.
Esther Horvath a sajtó képviselőinek tartott tárlatvezetésén elmondta, hogy a világ legészakibb pontján működő nemzetközi kutatóbázishoz utak nem vezetnek: egy havonta közlekedő hajóval, valamint kéthetente egy kis, 14 fős repülőgéppel lehet odajutni. Ny-Alesundban a tél négy hónapnyi sötétséget hoz, a tudósok hóviharokban és mínusz harminc fokos hidegben dolgoznak. A faluban csak kutatók és a település működését biztosító személyzet tartózkodhat, összesen 35-40 ember.
2019 óta követi és fényképezi a bázison zajló munkát, ahol tíz nemzet kutatói dolgoznak együtt a klímakutatás és környezetvédelem területén. Azt vizsgálják, hogy milyen változások zajlanak az Arktiszon, és hogy a klímaváltozás miképp hat az emberiségre. Ez a hely a globális felmelegedés epicentruma, ahol a téli átlaghőmérséklet 1991 óta 6-8 fokkal emelkedett. Ez a növekedés gyorsabb, mint bárhol máshol a bolygón.
Esther Horvath arról is beszélt, hogy a női kutatókat bemutató fotóival a tudósok és felfedezők következő női generációját szeretné inspirálni. „A Delta tudományos magazinon nőttem fel, melyet minden héten néztem a tévében, csak hogy lássam a bevezetőt, ahol férfiak masíroznak a sarkvidéki hóviharban. Lenyűgöztek ezek a képek, és szerettem volna az arcomon érezni ugyanezt a hóvihart. Női példakép nem volt előttem, csak sarkkutató férfiakat láttam. A ’90-es évekig a nők részvétele a sarkvidéki expedíciókon krlátozva volt, sok esetben nem volt engedélyezett” – idézte fel a fotográfus.
A soproni születésű Esther Horvath az Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sark- és Tengeri Kutatóközpontjának fotósa, a National Geographic Explorer, valamint a Természetvédelmi Fotósok Nemzetközi Szövetségének tagja. Elnyerte a World Press Photo pályázat Environmental kategóriájának első díját 2020-ban. 2022-ben megkapta a New York-i International Center of Photography (ICP) Infinity-díját. 2024-ben National Geographic Wayfinder-díjjal tüntették ki a tudomány, a természetvédelem, az oktatás, a technológia és a történetmesélés terén végzett munkájáért.
Huszonöt tudományos expedíciót dokumentált már az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon. 2019-20-ban részt vett a MOSAiC expedíción, amelyet a valaha volt legnagyobb jeges-tengeri tudományos expedícióként tartanak számon, az itt készített fotóiból megjelent könyvet a Prestel Verlag adta ki. Esther Horvath munkáit többek között a National Geographic, a The New York Times, a GEO, a Stern, a TIME és a The Guardian is publikálja.
Forrás: mti
