Különösen a nyári időszakban olvashatunk olyan cikkeket, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen egészségkárosító hatása lehet az intenzív napon tartózkodásnak és az erős UV sugárzásnak. Mivel a napvédelemnek szemészeti vonatkozásai is vannak, így mi most ezeket szedtük össze szemész szakorvos segítségével.
A napszemüveg manapság inkább tűnik divatos kiegészítőnek, mint egészségügyi segédeszköznek, pedig nem csupán azért kellene viselnünk, hogy feldobja a megjelenésünket vagy, hogy felfogja a nap vakító erejét. A napszemüveg következetes használatával sokat tehetünk szemünk egészségének megőrzése érdekében, ezért is lenne fontos, hogy rendszeresen viseljük. Köztudott, hogy amikor erős napsütésben a napba nézünk, akkor egy pillanatra “elmegy” a látásunk, homályosan látunk, majd kis idő múlva megszűnik a probléma. Amellett, hogy ez rendkívül veszélyes, jó, ha tudjuk, hogy nem is kell egyenesen a napba néznünk ahhoz, hogy károsodjon a retinánk ún. fotoreceptor rétege.
A nagyon erős UV-sugárzást már egészen május közepétől tapasztalhatjuk. Normál bőrtípusnál ilyenkor akár 15-20 perc is elég a leégéshez. De ahogy a bőrünket, úgy a szemünket is komolyan megviselheti a probléma. Gondoljunk csak vissza arra, amikor gyerekkorunkban azzal szórakoztunk, hogy egy forró nyári napon nagyítót tartottunk egy fehér lap vagy egy újságpapír fölé, és az szinte azonnal perzselődni, égni kezdett. Akárcsak a papírlap, a szemünk is sérülhet, ha egyenesen a napba nézünk, és még csak nagyító sem kell hozzá. Dr. Cserháti Zoltánnal, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával szedtük össze azokat a szembetegségeket, amelyek kialakulásában szerepet játszhat az UV-sugárzásnak való kitettség.
1. Bőrrák: Akárcsak a bőrünk, a szemhéjunk bőre is leéghet az extrém sugárzástól. A szem körüli vékony bőr rendkívül érzékeny az UV-károsodásra. A The Skin Cancer Foundation szerint az összes bőrrák 10 százaléka a szemhéj környékét érinti. A bőrrák elleni védelem érdekében erősen ajánlott olyan napszemüveget viselni, amely bőséges fedést nyújt, valamint napvédő krém használata is javasolt. Vigyázzunk azonban, hogy a krém ne kerüljön a szemünkbe!
2. Vakfoltok: Már néhány másodpercnyi közvetlen napba nézés is elég lehet ahhoz, hogy károsodjon a látásunk. Az erős napfény vagy éppen napfogyatkozás idején történő napba nézés, ún. szoláris retinopátiát (másnéven fototikus retinopátia, solar retinitis) okozhat. A retina szöveteinek fotokémiai toxicitása következik be és ebből alakul ki a látóélesség centrumának sérülése. A tartós látásvesztés ritka, de akár huzamosabb ideig fennálló vakfolt is kialakulhat, melynek gyógyulása spontán is bekövetkezhet, de hónapokig is eltarthat. A szoláris retinopátia kockázata tiszta égbolt esetén a déli órákban magasabb. Különösen akkor érdemes vigyázni, ha erős napsütésben vízben tartózkodunk, hiszen a visszatükröződő napfény is fokozza a szem UV terhelését.
3. Pterygium: A napnak (és az olyan irritáló anyagoknak, mint a por, homok és a szél) való folyamatos kitettség kellemetlen kinövéseket, úgynevezett pterygiumot (kúszóhártya) okozhat a szemfelszínen. A “szörfös szem”-ként is ismert elváltozás neve az ausztrál szörfösök gyakori szemészeti problémájára utal, hiszen ők extrém sok időt töltenek a napon és a vízben. A pterygium egy rózsaszín, húsos kinövés, lényegében egy kötőhártya kettőzet, amely jellemzően az egyik vagy mindkét szem sarkában alakul ki a kötőhártyán. Ha a pterygium ránő a szaruhártyára, akkor cilinder fénytörési hibát, vagyis látásromlást is okozhat. A pterygium azonban nem csupán a szörfösök szembetegsége, ügyeljünk arra, hogy vitorlázás, evezés, SUP-olás vagy akár horgászás közben is mindig legyen rajtunk napszemüveg.
4. Pinguecula: Egy sárgás folt vagy dudor a kötőhártyán, a szaruhártya közelében, mely általában az orrhoz közeli oldalon alakul ki. Főleg idősebb korban, vagy napos, poros helyen dolgozóknál jelenhet meg.
5. Szürkehályog: Kutatások szerint az UV-fénynek való kitettség felgyorsíthatja a szürkehályog kialakulását. Amikor a szürkehályog elkezdi befolyásolni a látásunkat, a műtét az egyetlen lehetőség a látás helyreállítására. Bár a szürkehályog nem megelőzhető, lassíthatjuk annak kialakulását, ha ügyelünk a szemünk UV védelmére.
6. Időskori makuladegeneráció: A makuladegeneráció a 60 éves és idősebb emberek látásvesztésének egyik vezető oka, tanulmányok szerint pedig az UV-fény növelheti a kialakulás kockázatát. Az életkorral összefüggő állapotot a retinát érintő károsodás okozza. Bár az összefüggés nem bizonyított, az egyértelmű, hogy a túlzott UV-sugárzás károsíthatja a retinát, és hozzájárulhat a makuladegeneráció kialakulásához.
Lényeges azonban az is, hogy napszemüveg vásárláskor mindig ellenőrizzük annak címkéjét! Csak UV400 védelemmel ellátott napszemüveget vásároljunk! „A 100 százalékos UV-védelem nélküli napszemüveg viselése komoly egészségügyi kockázatot jelent – figyelmeztet Dr. Cserháti Zoltán. „Ugyanakkor napszemüveg vásárláskor az ár nem mérvadó. A napszemüvegnek nem kell drágának lennie ahhoz, hogy biztonságos és hatékony legyen. A lényeg, hogy olyat szerezzünk be, amelyen megtalálhatóak az UV400 és a “CE” jelzés (European Conformity), mely biztosítja, hogy a szemüveg lencséi megfelelnek az EU-s biztonsági előírásoknak, átestek a kötelező vizsgálatokon. Gyermekek esetében is fontos a napszemüveg használata, ám sokszor nem viselik el magukon. Ilyen esetben alternatívaként javasoljuk, hogy az arc felső felét árnyékoló kalappal, sapkával védjük.”
Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
