Az 1990-es évektől reneszánszukat élték a különböző fermentált vörös rizs készítmények, ezek azonban ma már ismert mellékhatásokkal bírnak, és EU-s jogszabályok is korlátozzák használatukat.
A keleti ázsiai népek évszázadok óta ismerik a fermentációs eljárást, amely során a főtt rizst egy élesztőgomba fajjal, a Monascus Purpureusszal oltanak be, és több hetes lassú erjesztésnek vetik alá. A keletkező anyag a fermentált vörös rizs vagy vörös rizs élesztő (red yeast rice). Ezt szárított, őrölt állapotban vagy híg alkoholos kivonatként alkalmazzák ízesítésre, tartósításra vagy különböző ételek, italok színezőanyagaként. Egy japán kutató, Akira Endo jött rá, hogy a rizs fermentálásához használatos élesztőgomba fajban lévő anyagok képesek gátolni a koleszterinszintézis egyik kulcsenzimét, a HMG-CoA-t (3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim-A reduktáz). Az egyik ilyen anyag a Monakolin-K, ami azonos a ma is használatos lovasztatinnal, a hiperkoleszterinémiára javasolt gyógyszerek alapjával. A szintetikus gyógyszerek gyártása 1979-ben kezdődött a hatóanyagból, ezzel párhuzamosan viszont étrendkiegészítők összetevőjévé is vált.
Vörös rizs alapú koleszterin étrend-kiegészítők EFSA tiltólistán
A gyógyszerészek már ekkor nehezményezték, hogy egy vényköteles hatóanyag, étrendkiegészítő formájában bárki számára hozzáférhető, így 2011-ben az EFSA (European Food Safety Authority) úgy döntött, hogy maximálisan 10 mg/nap dózisban engedélyezi a vörös rizst tartalmazó étrendkiegészítők forgalmazását. Ez a rendelkezés azonban még mindig figyelmen kívül hagyta a fogyasztói kockázatokra és a termékminőségre vonatkozó adatokat, pedig számos kutatás bizonyította, hogy a fermentált vörös rizs mellékhatásai hasonlóak a lovasztatinéhoz, tehát ugyanúgy okozhat gyógyszeres interakciókat, és gyakori a citrinin jelenléte is a termékekben, ami hosszú távon nefro- és hepatotoxikus. Ezen kutatások hatására az EFSA 2022-ben felülvizsgálta korábbi döntését, és a napi beviteli értéket 3 mg/nap mennyiségben maximalizálta a mellékhatások elkerülése érdekében, amik lehetnek még gasztrointesztinális panaszok (puffadás, gyomorfájdalom), rhabdomyolysis vagy leginkább izomfájdalom is, hasonlóan a vényköteles gyógyszerekhez. Ennek eredményeként ma már a fermentált vörös rizst nem lehet koleszterinszint csökkentő termékként forgalmazni, a megengedett adagolásban étrend-kiegészítőként nem tekinthető hatásosnak a koleszterin csökkentésére. A piacon lévő termékek így elvesztették létjogosultságukat.
Mit tehet az, aki mégis természetes módszerekkel szeretné csökkenteni a koleszterinszintjét, vagy aki a gyógyszeres kezelést szeretné kiegészíteni?
A táplálkozási- és életmód váltáson kívül a koleszterin egyensúly megteremtése érdekében jelenleg az egyetlen hatásos étrend kiegészítő összetevő a növényi szterin, amely magába foglalja a fitoszterolokat és fitosztanolokat is. Az EFSA megállapítása szerint a napi hatásos adagja 1,5-3 gramm (növény szterol/sztanol), illetve a National Lipid Association és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is napi 2-3 g növényi szterin elfogyasztását javasolja ahhoz, hogy a koleszterinszint-csökkentő hatást elérjük.
A növényi szterinek megtalálhatók zöldségekben, gyümölcsökben és növényi olajokban is, viszont a terápiás hatás elérése érdekében körülbelül 150 db almát, 25 db paradicsomot, vagy 210 db sárgarépát kellene elfogyasztani naponta. Ilyen mennyiség nyilván nem életszerű, így a magas koleszterinnel történő küzdelem során érdemes megfontolni a mellékhatás nélküli fitoszterolok használatát is.
A szterinek molekulaszerkezete hasonló a koleszterinéhez, és hasonló szerepet töltenek be a növényekben, mint a koleszterin a szervezetünkben. A növényi szterinek – ‘versengenek’ a bélben a koleszterinnel – nem hagyják felszívódni az állati koleszterin egy részét, így blokkolják a túl sok koleszterin véráramba jutását. A fel nem szívódott rész a széklettel természetes módon kiürül a szervezetből. Ma már vannak olyan élelmiszerek a piacon amelyek növényi szterinnel dúsítottak, de ezekkel pótlólagos zsírt és kalóriát is beviszünk a szervezetünkbe, azaz használatuk előnyei nem egyértelműek.
Tíz év kutatás eredménye: mikroszterolok akár sztatin mellett és már gyermekeknek is
A napi 2-3 fitoszterol tabletta bevitele helyett létezik ma már egy olyan, nanodiszpergált szterolokat tartalmazó, szabadalmaztatott, színtelen, szagtalan, íztelen, vegán, GMO-mentes folyadék formula is (mikroszterolok), amely vízben oldódik, és elegendő egyetlen tasaknyit elfogyasztani belőle naponta. A chilei Nutrartis 10 éves kutatómunkával dolgozta ki mikroszterol komponensét, amely Cardiosmile elneezésű formulája alapjává vált. A növényi folyadék szinte bármilyen ételbe-italba belekeverhető, és napi 2 gr mennyiségben alkalmazva megfelelő életmód és étrend mellett hozzájárulhat az egészséges koleszterinszint fenntartásához enyhén emelkedett koleszterinszint esetén, ráadásul a vörös rizzsel ellentétben nincsenek mellékhatásai, és önállóan vagy sztatin terápiával együtt is alkalmazható.
Az egyre gyakoribb gyermekkori elhízás miatt a gyerekeknél is meglepően nagy arányban alakul ki magas koleszterin szint. A folyékony mikroszterolok viszont 6 éves kortól számukra is ajánlottak.
Fontos azonban a megfelelő adagolás. Az EFSA által meghatározott minimálisan javasolt adagnak a piacon lévő termékek jelentős része nem felel meg.
