Tudtad, hogy a világon senki másnak nincs olyan szem színe, mint neked? Még akkor sem, ha történetesen van egy ikertestvéred, aki úgy néz ki, mint te. Szemünk színe a szivárványhártyánkból, más néven az íriszből, a szem pupilláját körülvevő szövetből származik.
A DNS ugyan meghatározza az írisz színét és szerkezetét, de az íriszt alkotó és az azt teljesen egyedivé tévő véletlenszerű gödrök, barázdák, örvények és hasadások a magzati fejlődés során keletkeznek. Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan ezek a pigmentációs minták is összetettek és egyediek.
Az írisz, mint személyi azonosító
Egyes országokban az íriszfelismerést személyi azonosítóként használják. Kutatók és egészségügyi szakemberek már az 1950-es években rájöttek, hogy az írisz egyedi jellemzői felhasználhatóak azonosítási célokra. Az azonosító pontok felismerésére és katalogizálására szolgáló rendszert azonban jóval később sikerült felállítani. Az íriszazonosító szkenneléshez használt algoritmus körülbelül 240 egyedi jellemzőt paraméterez fel az íriszben az azonosság megállapítása érdekében. Ez körülbelül ötször annyi adatot jelent, mint amit az ujjlenyomatvétel során rögzítenek. A hibaarány körülbelül egy a millióhoz – még kevesebb, ha más biometrikus szkenneléssel, például ujjlenyomatvétellel és arcfelismeréssel kombinálják. Az írisz szkennelést már beépítették FBI protokollokba és számos magánszektorbeli vállalkozás is használja.
Az íriszmintákat az ókor óta megfigyelték
Az írisz egyediségét már az ókorban felfedezték. A korabeli jósok a szem egyedi tulajdonságait tanulmányozva próbálták meghatározni az egyén sorsát.
A legtöbb kisbaba kék szemmel születik
A szemünk színe az íriszben található pigment (melanin) mennyiségétől és eloszlásától függ. De hogy mennyi pigment van jelen a szemünk íriszében, azt a genetikánk határozza meg. Habár két fő gén van rá a legnagyobb hatással, akár 16 különböző gén is szerepet játszhat a szem színének meghatározásában.
A legtöbb csecsemőnek születéskor világos (kék) színű a szeme, ami az első néhány évben megváltozhat. Ahogy a gyermek fejlődik, a melanociták (az emberi szem íriszében találhatók) folyamatosan pigmentet termelnek, ez eredményezheti a babák szemszínének a változását. Szemszínük általában 3 és 6 hónapos koruk között alakul ki.
Az írisz színe nagy valószínűséggel felnőttkorban is változatlan marad. Azonban gyermekkorban, pubertáskorban vagy terhesség alatt a szervezeten belüli kémiai reakciók és hormonális változások az írisz megváltozását (világosodását vagy sötétedését) eredményezhetik.
Miért vannak színes gyűrűk a szemben?
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a szaruhártyánk széle körül fehér, világosszürke vagy kékes gyűrűt (arcus senilis) fedezünk fel, amitől az írisz, a szem színes része világosabbnak tűnik. Ez a gyűrű azt a látszatot keltheti, mintha az írisz két különböző színű lenne, de valójában ez a szaruhártya elszíneződése. „Az arcus senilis általában a szaruhártya tetején és alján egy rövid színívként kezdődik. Végül ezek összekapcsolódhatnak, és egy teljes gyűrűt alkothatnak a szaruhártya körül. Idősebb felnőtteknél az arcus senilis általában nem ad okot aggodalomra. Gyermekeknél és fiatal felnőtteknél azonban magas koleszterinszintet vagy akár szívbetegséget is jelezhet” – mondja Dr. Török Mátyás, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
Amikor a szemünk más-más színű
„Heterochromiának nevezzük, amikor valakinek az íriszei különböző színűek. Például az egyik szeme barna, a másik pedig kék. Ez egy meglehetősen ritka állapot. Ha a heterochromia születéstől vagy korai fejlődéstől kezdve jelen van (veleszületett heterochromia), általában ártalmatlan, de ajánlott szemészeti vizsgálat, mert okozhat szövődményt is. Későbbi életkorban betegség, sérülés vagy bizonyos gyógyszerek alkalmazása miatt fordulhat elő” – ismerteti Dr. Török Mátyás.
Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
