Hazánkban a túlsúly és az elhízás sajnos népbetegség. A felnőttkori együttes előfordulásuk meghaladja a 60 százalékot, azaz hazánkban a normál súllyal rendelkezők már kevesebben vannak, mint a túlsúlyosak. Ezzel felkerültünk az EU elhízási toplistáján az első 3 helyre, világszerte pedig a top tízbe.
A State of Health in the EU / Magyarország Egészségügyi országprofil 2021 jelentés szerint itthon közel 50%-ban jelent halálozási okot a nem megfelelő életmód és az ahhoz köthető kockázati tényezők. A túlzott alkoholfogyasztás és az elhízott felnőttek aránya meghaladja az uniós átlagot. A mozgásszegény életmódot tovább erősíti az ülőmunkán túl az ülve végezhető hobbitevékenységek, valamint az egyre gyakoribb autóhasználat.
Lehangoló jelentést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az OECD is, mely alapján évente több milliárd euró egészségügyi kiadást lehetne Európa-szerte megmenteni, ha az uniós állampolgárok egészségesebben élnének, többet mozognának és helyesebben étkeznének. A jelentés kiemeli, a legnagyobb probléma a mozgásszegény életmóddal van, ami egyre jobban terjed a kontinensünkön, hiszen a sportolás hiánya a fizikai mellett a mentális egészségünkön is ront. A kutatás rámutatott, hogy az Európai Unió állampolgárainak közel fele egyáltalán nem végez testmozgást. Amennyiben ezen sikerülne javítani, úgy több ezer ember élhetne hosszabb életet. (Forrás: WHO European Regional Obesity Report 2022)
Miért nem mozgunk?
Világszerte jelentős elmozdulás következett be a fizikailag kisebb igénybevételt megkövetelő munka irányába. Magyarországon a dolgozók harmada ülőmunkát végez, beleértve az irodai és egyéb – pl. pénztáros, jegyeladó, buszsofőr stb. foglalkozásokat is. A mozgás fárasztó dolog, még mindig inkább vagyunk büszkék arra, ha csak heverészünk, sörözünk a haverokkal vagy betolunk egy óriáspizzát. A gyorséttermek csak fokozzák ezt a jelenséget, Magyarországon nem trendi mozogni. Persze tisztelet a kivételnek, a futás és biciklizés egyre népszerűbb mozgásformák, de sajnos a lakosság még mindig csak elenyésző hányada űz valamilyen sportot országszinten.
Ülő életforma
Mi emberek alapvetően kényelmesek vagyunk, a technikai fejlődésnek hála, manapság már akár pár lépés megtételével le tudjuk élni az életünket és kiszolgálni szórakozási igényeinket – autó a mélygarázsban otthon és a munkahelyen is, a lift szinte mindenhol rendelkezésre áll, a számítógépünk, telefonunk és a streaming szolgáltatók pedig 0-24-ben biztosítják a szórakoztatásunkat anélkül, hogy akár csak egy percre is fel kellene állnunk. Ráadásul az otthonokban is egyre több a háztartást segítő technológia.
Ülve dolgozunk, ülve tévézünk, ülve eszünk, ülve pihenünk. Az emberi test nem erre a létformára lett tervezve. Évmilliók alatt állásra és járásra alakult a rendszerünk, és a felgyorsult technikai fejlődés nyújtotta kényelmi világban a fizikai aktivitás minimumra csökkent. Karnyújtásnyira a távirányító és a pohár sör. Az interneten a szemünk elé tárul a világ, egy lépést se kell tennünk érte. Elkényelmesedett a testünk és tompulnak az érzékeink.
Zajban, rohanásban és stresszben élünk. Annyi inger vesz körbe bennünket, hogy nem vesszük észre, állandóan valami külső inger tartja fenn a figyelmünket. Elfelejtettünk csendben, ingertelen környezetben lenni. Így nem is halljuk meg a saját hangunkat. Pedig a testünk, a lelkünk küldi a jeleket. Először finomakat, aztán – ha nem vesszük az üzenetet – egyre durvábbakat.
És az étkezéssel mi lesz?
Mindezt tetézi a nem megfelelő összetételű, minőségű és mennyiségű táplálékbevitel pl. a gyorséttermi ételek, készételek, édességek és egyéb nasik, valamint amire nem tekintünk komoly kockázati tényezőként, noha óriási mennyiségben fogyasztjuk és nagyon káros, a cukrozott italok.
Pedig ami az elérhető, egészséges ételeket illeti, sokat léptünk előre. Manapság már nem kell speciális, ételkülönlegességeket árusító üzletbe mennünk, ha értékes összetevőkből álló élelmiszert vásárolnánk. A gluténmentes, cukormentes, kalóriaszegény termékek, friss primőr zöldségek, gyümölcsök nem számítanak egyedinek, szinte bárhol beszerezhetők, ha szeretnénk kevesebb rossz minőségű élelmiszerrel szennyezni a szervezetünket. Ám a kifogások pillanatok alatt megszületnek a fejekben: az egészséges ételek drágák, én nem engedhetem meg magamnak, mozogni nincs időm, két (három) műszakban dolgozom, hogy ne haljon éhen a család, szabadidőmben főzök, mosok, takarítok, kertet ápolok stb. – a lista végtelen.
Az egészségtudatos magatartás egy választás, amely vitathatalanul függ az anyagi és társadalmi helyzettől, de fontos szerepet játszik nemzeti erőforrásaink fenntarthatóságában is. Azzal, hogy mi jobban csináljuk, másoknak is követendő példát mutatunk, a mi jóllétünk másokat is egészségtudatosabb magatartásra ösztönözhet. Ennek fontos eszköze az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Ebben még van hova fejlődnünk.
A cikk második részét jövő szerdán, július 12-én olvashatjátok.
