A mézkedvelők minden nap szeretettel gondolnak a természet legszorgosabb munkásaira, a méhekre. Március 10-én, a Beporzók napján azonban nemcsak a házi- és vadméhek életteremtő munkáját ünnepeljük; rajtuk kívül számos más állat végzi a növények beporzását, amely annyira fontos nekünk és a Földnek.
A beporzók olyan állatok, akik a virágok hímivarú szerveiről szállítják a polleneket a nőivarú szervekre, lehetővé téve ezzel a növények szaporodását. Az állatok birodalmának legismertebb beporzói a méhek, amelyből csak hazánkban kb. 700 méhfaj található meg!
Nem mindenki előtt ismert, de a beporzó állatok között hangyákat, lepkéket, szúnyogfajokat, és nagyobb állatokat is találunk. A madarak közül a fürge röptű kolibri például a legszorgosabb beporzó, aki a méhekhez hasonlóan mintegy véletlenszerűen hordja magával a növények pollenjét táplálékszerző körútja során. Az egzotikus területeken pedig olyan denevérfajokkal is találkozhatunk, akik szintén részt vesznek a honos növényfajok, mint a banánfa vagy a datolyapálma szaporításában. A beporzók által elvégzett éves munka globális értékét mintegy 46 000 milliárd forintra becsülték!
Beporzók napja – március 10.
Idén ötödik alkalommal ünnepeljük a Beporzók napját Magyarországon. A természetvédelmi jeles nap polgári javaslatként indult, amikor 2018-ban az ELTE TTK szakemberei elhatározták, egész napos programsorozattal hívják fel a közvélemény figyelmét ezen állatok fontosságára, és a rájuk leselkedő veszélyekre. A március 10-én megrendezett eseményekről bővebb információk itt elérhetőek.
A legnagyobb veszély az ember
Mára mindannyian tudjuk, hogy a Föld ökoszisztémája egy kényes rendszer, amely érzékenyen reagál a változásokra. Az egyensúly fenntartásában kulcsfontosságú a beporzók munkája, jelenlétük nélkül az emberiség élelmiszerellátása is veszélybe kerül.
A környezetszennyezés és az emberi jelenlét folyamatos terjeszkedése miatt egyre csökken a beporzók élettere, amely hosszú távon súlyos következményekkel jár. Az elmúlt évtizedekben méhek tömege tűnt el bolygónkról, a terméshozam pedig jelentősen csökkent azokon a területeken, ahol megfogyatkoztak a vadon élő beporzó rovarok, hiszen a házi méhek nem tudják őket maradéktalanul pótolni.
A legszomorúbb példa erre Kína Szecsuan tartománya, ahol a méhpopuláció számának drasztikus csökkenése miatt az emberek saját maguk, manuálisan végzik a gyümölcsfák beporzását, apró ecsettel haladva, virágról-virágra.
Apró lépésekkel, saját környezetünkben mi is tehetünk azért, hogy megóvjuk és segítsük a beporzók munkáját. “Jusson eszünkbe, hogy a beporzás folyamatának a termesztett növények kétharmadát, – a zöldségek és gyümölcsök jelentős többségét – köszönhetjük. Minél jobban értjük a természet munkáját, annál jobban tudjuk a beporzókat is óvni, védeni. Erre buzdítunk minden méz és méhbarátot.” – mondta Gál Attila, a BeoBee méhészet vezető méhésze.
Mi mit tehetünk a beporzókért? Ezek a BeoBee Méhészet tippjei:
● Alakítsunk ki házi méhlegelőt a saját kertünkben: kerítsünk el egy kis sarkot a kert végében, ahova méhcsalogató növényeket ültetünk – ilyen például az árvácska, a borsmenta vagy a közönséges levendula.
● Itassuk is őket! A kert dísze lehet pl. egy kerámia itató, ahová a beporzók, rovarok, madarak is járhatnak inni. A vizet rendszeresen cseréljük benne!
● Egyszerűen hagyjunk helyet kertben a vadon élő növényeknek számára – elvirágzás után számos magányos rovar fészkeli be magát ilyen elszáradt növényi szárakba!
● Ne csüggedjünk, ha nincs kertünk: a beporzó-barát növények többsége a balkonládában is kiválóan érzi magát.
● Nemesített virágok esetén válasszunk olyanokat, amelyek porzói és nektármirigyei szabadon állnak.
● Segíthetjük a természet apró dolgozóit azzal is, hogy kerüljük a számukra mérgező kerti növényvédő szerek használatát.
● Készítsünk méh-hotelt vagy darázsgarázst, ahol ezek a rovarok saját életteret tudnak kialakítani! Erre számos példát találhatunk az MME honlapján.
Védjük a beporzókat minden nap, hiszen sokat tehetünk értünk!
