Kíváncsi vagy hol inspirálódott J.K. Rowling, amikor Harry Potter és a testet öltő Voldemort találkozását leírta? Néznél üvegborításon keresztül koporsókat, netán névtelen tömegsírokat?
Akik ezek hallatán máris indulnának, azok a világszerte egyre nagyobb csoportot alkotó nekro turisták. A Kiwi.com Európa hét különleges és kísérteties temetőjébe kalauzol a közelgő ünnepek kapcsán. A sötét turizmus kategóriájába sorolható nekroturizmus alatt a temetőjárás mellett elhagyatott vagy kísértetjárta helyek felkeresésére is gondolhatunk, csakúgy, mint az egykori bűntények helyszíneire barangoló városi sétákra. Novemberben a Halloween és a Mindenszentek remek apropót nyújtanak arra, hogy bemutassunk pár sírkertet. A temetőkbe nem csupán azért érdemes ellátogatni, hogy olyan világhírű művészek és hírességek sírjait láthassuk, mint akik a jól ismert párizsi Pére-Lachaise temetőben nyugszanak. Ezek a helyszínek ugyanis gyakran egészen különleges építészeti remekműveket rejtenek és rendkívül izgalmas a történelmük.
A Kiwi.com összeállított egy listát Európa hét legkülönlegesebb és legkísértetiesebb temetőjéről.
1. Greyfriars Temető, Edinburgh
A Greyfriars Edinburgh egyik legismertebb temetője, amelyet nevéről és az ott elhelyezett Bobby kutyáról szóló elképesztő legendáról ismerhetünk. Ha esetleg még nem hallottál róla, Bobby a skótok egyik legendás kutyája, aki gazdája halála után beköltözött a temetőbe és állítólag 14 évig őrizte a sírját. Bobby sírköve a temető bejáratánál található, holott holttestét a temető falain kívül helyezték el. A temető világhíréhez hozzájárul az is, hogy J.K. Rowling gyakran sétált itt, amikor a Harry Potter könyveket írta. Sőt, úgy tartják, hogy Rowlingot ez a temetkezési hely inspirálta a Harry Potter és a tűz serlege című könyve írásakor a temetőben játszódó jeleneténél, amikor Voldemort testet ölt, és megküzd Harryvel. A temetőben olyan sírok is találhatóak, amelyeket kétségtelenül McGalagony Professzorról… és magáról Voldemortról nevezhettek el! A temető egyik sarkában kopjafa állít emléket Thomas Riddelnek, és (azonos nevű) fiának.
2. Kylios, Isztambul közelében
Törökország ismert az olyan különleges temetőiről, amelyekben azokat az embereket temetik el, akiket nem kerestek vagy nem azonosítottak. Gyakorlatilag tehát a társadalom számkivetettjei nyugszanak itt. A három legismertebb ilyen temető az isztambuli Kyliosban, az ankarai Sincanban és az izmiri Dogancayban van. Az Isztambulhoz közeli falu, Kylios neve különösen ismerős lehet azoknak, akik szeretik Elif Shafak 10 perc 38 másodperc című regényét, melynek hősnőjét, Leylát is ide temették: névtelen tömegsírba, ahol a sírköveket számokkal ellátott táblák helyettesítik. Gyilkosságok áldozatait, gyógyíthatatlan, fertőző betegségben szenvedő embereket, hajléktalanokat, illegális bevándorlókat és a társadalom számkivetettjeit temették ide. Elif Shafaknak, az egyik legnépszerűbb török regényírónak köszönhetően a Klyiosban található temető nemzetközi ismertségre tett szert.
3. Régi zsidó temető, Prága
A prágai zsidó negyedben található temetőt a 15. század elején alapították. A temetőben rengeteg különféle sír helyezkedik el – és bár az ide temetettek számáról nem rendelkezünk pontos számokkal, körülbelül 12 000 sírkő található itt. A temető a 15. század első felétől egészen 1786–ig népszerű temetkezési helynek bizonyult, napjainkban a prágai Zsidó Múzeum üzemelteti.
4. A közösségi rózsakert – ’Roseto Comunale’, Róma
A közösségi rózsakertben (Roseto Comunale) elképesztő látványt nyújt a burjánzó rózsabokrok sokasága. Izgalmas története egészen 1645-ig nyúlik vissza, ugyanis a római zsidó közösség ekkor kezdte el temetkezési helyszínként használni, vagyis innentől tekinthetünk rá zsidó temetőként (ismertebb nevén „Jardincillo judio”), egészen 1934-ig. Ezt követően a földet eladták, a sírokat pedig a nyári temetőbe helyezték át, helyére a fasiszta rezsim a Via del Circo Massimot telepítette. Napjainkban e varázslatos hely tetejéről látható a menóra (hétágú zsidó gyertyatartó) alakú ösvény, amely az ősi zsidó temető tiszteletére helyeztek ide.
5. Cemitério dos Prazeres, Lisszabon
A Cemitério dos Prazeresben, azaz az Örömök temetőjében többek közt híres portugál színészek, írók, festőművészek és TV bemondók sírjai találhatóak. Szokatlan nevét a temetkezési helyhez közel eső környékről – Prazers – kapta. A temetőt 1833-ban építették, miután Lisszabont súlyos kolerajárvány sújtotta, megtizedelve a város lakosságát, melynek következtében azonnali szükség lett egy nekropoliszra, amely minden társadalmi osztály temetkezési helyéül szolgálhat. Az itt található mauzóleumok többsége olyan, egykor gazdag családokhoz tartozik, mint például a Palmela család. A mauzóleumokat gyönyörű kőszobrokkal, illetve a halottak szobraival díszítették. Számos síron található egy kis „bejárati ajtó”, melyen az üvegborításon keresztül láthatóak a koporsók, ami kissé kísérteties látványt nyújt.
6. Cimetière du Calvaire, Párizs
Párizs legismertebb és legkisebb temetője a Montmarte negyedben található, és évente mindössze két alkalommal látogatható – november elsején (Mindenszentek napján) és a Kulturális Örökségek Napján (Heritage day), ami a francia fővárosban szeptember harmadik hétvégéjére esik. A látogatás tehát nem egyszerű, de temetkezési engedélyt szerezni még bonyolultabb. Csak azok temetkezhetnek ide, akiknek az ősei is itt nyugszanak. A temetőt, amely eredetileg a vallási rend tagjainak temetkezési helyéül szolgált, 1688-ban avatták fel a montmarte-i apátság területén. Olyan hírességek nyugszanak itt, mint a Debray család tagjai, akiket arról a Moulin de la Galette szélmalomról ismerhetünk, amelyet olyan művészek is megörökítettek, mint Renoir vagy Van Gogh.
7. Montjuic Temető, Barcelona
Ha valaki a közelgő hosszú hétvégét Barcelonában tölti, a Kiwi.com javasolja, hogy látogassa meg a Montjuic Temetőt is, amely a nevét adó hegy lejtőjén helyezkedik el. Gyönyörű kilátás nyílik a Földközi tengerre, amely különösen egyedivé varázsolja a helyszínt. A nekropolisz a temetkezés művészetére az egyik legkiválóbb példa Európában. Több mint 150 000 sír található benne, beleértve az urnákat és a mauzóleumokat, amelyeket Barcelona összes társadalmi osztályának szempontjait szem előtt tartva terveztek. A város lakossága a 19. század második felében megkétszereződött az ipari forradalomnak és a gazdasági fellendülésnek köszönhetően. A magas lakosságszám egyre inkább sürgetővé tette egy új temető kialakításának igényét, így 1883-ban átadták a Montjuic Temetőt. Filmrajongóknak egy kis kulisszatitok: Pedro Almadovar itt forgatta ikonikus filmje, a Mindent anyámról egyik legmeghatározóbb jelenetét.
