Ma már nem csak az a kérdés, hogy elég kényelmes vagy elég nagy a házunk, az sem mellékes, hogy mennyire tudunk környezetbarát, fenntartható otthont teremteni magunknak, családunknak, esetleg a jövő nemzedékének. Bár a károsanyag termelést sokan előszeretettel varrják a nagy gyárak, multik nyakába, a háztartásokban termelődő szennyező anyagok sajnos nagy mértékben szennyezhetik a levegőt, a földet, a vizeket.
Szigeteljük a házunkat!
Nagyon fontos a megfelelő szigetelés! A födém szigeteléssel vagy a homlokzati szigeteléssel nemcsak a fűtési, hűtési költségeket fogjuk vissza, de egy fontos lépést teszünk abba az irányba, hogy csökkentsük a házunk károsanyag kibocsátását. Amennyiben a házunkat hagyományos, fosszilis tüzelőanyaggal vagy biomasszával fűtjük, akkor már egyetlen háztartás károsanyag kibocsátása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a légkör megteljen különböző üvegházhatást elősegítő gázokkal, például széndioxiddal, nitrogénoxidokkal. A levegőbe kerülő nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, methahemoglobin képződéshez vezethet.
Gyűjtsük össze a zöldhulladékot, avart, de ne égessük el!
Amikor ősszel a kertben dolgozunk, összegereblyézzük a száraz leveleket, bezacskózzuk és elvisszük a zöldhulladék-lerakóba, szerencsésebb esetben a helyi hulladékszállító cég gondoskodik a zöldhulladék elszállításáról. Hatékonynak tűnő ám annál károsabb megoldás az avarégetés. Nem kell hosszas tanulmányokat olvasnunk arról, hogy megértsük, mennyi káros anyag kerül a légtérbe avarégetés során, elég beleszippantani egy-egy avarégetés során a levegőbe! Ne égessünk avart és hívjuk fel közvetlen lakókörnyezetünk figyelmét is arra, hogy a zöldhulladéknak környezetkímélő elhelyezése ott van tőlük karnyújtásnyira. Amúgy a biokertészet egyik hatékony eszköze, ha télire az avarral takarjuk le a termőföldeket, növényeket. Vizsgáljuk meg, hogy felhasználható-e még az avar!
Komposztáljunk a kertünkben vagy közösségi komposztálóban!
A zöld hulladék egy jelentős részét komposztálhatjuk is. És a komposztálással nem csak a zöldhulladékot, de háztartásunk hulladékmennyiségét is jelentősen csökkenthetjük! A magyar lakosság évente fejenként átlagosan 5-600 kilogramm hulladékot termel. Ennek a hulladéknak 30%-a olyan szerves anyagokból adódik össze, amelyeket költséghatékonyan, egyszerűen komposztálhatunk. Éves szinten fejenként 180 kg (kb. napi fél kg) hulladék nem a kukában köt ki, hanem visszajut a szerves anyagok természetes körforgásába. Vagyis a komposztálással csökkentjük a hulladékmennyiséget és hasznos tápanyagot hozunk létre, amit felhasználhatunk a kertünkben.
Ha nincs kertünk, akkor keressük meg a lakásunkhoz legközelebb eső közösségi komposztálót és az összegyűlt szerves hulladékot vigyük oda.
Ne helyezzünk ki a szabad ég alá elektronikus hulladékot, ne égessünk szemetet!
Az elektronikus hulladék egészen ártalmatlan, amíg a kommunális kukába vagy a szabad ég alá nem kerül. Ha viszont vízzel, csapadékkal, valamilyen folyadékkal találkozik egy elektronikai eszköz, akkor kioldódnak a káros anyagok, beleivódnak a földbe, talajvízbe. Az avarégetésnél is súlyosabb légszennyező hatása van a szemétégetésnek! A vegyes szemét (műanyag, szerves anyag, építési hulladék stb.) füstjében számtalan káros, olykor mérgező anyag található. Kerüljük a szemét égetését, gondoskodjunk a hulladék megfelelő elhelyezéséről (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, veszélyes hulladékgyűjtés, építési hulladék szakszerű tárolása, elszállítása)!
Használjunk napelemet!
A napelemmel olyan “ingyen” energiával láthatjuk el a házunkat, ami folyamatosan újratermelődik. A hagyományos erőművekből származó elektromos árammal szemben a napelem működése során nem kerülnek káros anyagok a levegőbe. Ráadásul mi magunk is költséghatékonyabban, akár ingyen jutunk elektromos áramhoz. Ha a napelemes rendszerünket megfejeljük egy hőlégszivattyúval és padlófűtéssel, akkor olyan fűtésrendszerre teszünk szert, ami egyáltalán nem termel káros anyagokat, ráadásul nem kell hozzá energiát vennünk, mivel a mi rendszerünk termeli.
Cseréljük le elavult nyílászáróinkat!
A nyílászárókat 25 évente érdemes lecserélni. Ha már elavult, tönkrement a nyílászáró, érdemes belevágni a cserébe, hiszen egy jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal felszerelt házban sokkal jobban meg tudjuk fogni a meleget, nem kell annyi fűtőanyagot elhasználni, mint egy rossz ablakokkal, ajtókkal felszerelt ház esetében.
Korszerűsítsük a fűtéstechnikát!
Az elavult fűtéstechnika és a szigeteletlen ház csak úgy ontja magából a káros anyagokat a levegőbe. A komfort és az anyagi tényezők mellett fontos, hogy minél kevesebb környezetromboló anyagot bocsássunk ki a házból, ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha a megfelelő szigetelés és nyílászárók mellett hatékony és lehetőleg környezetkímélő módszerrel fűtünk. Ha nem akarjuk lecserélni a fűtési rendszert vagy nincs rá pénzünk, akkor is érdemes legalább az automatikát rendbe rakni. Minden fűtési rendszerben van valamilyen szintű vezérlés, automatizálás, és attól függ a rendszer hatékonysága, hogy milyen az automatika.
Komfortérzet és spórolás szempontjából is sokat jelent, ha egy ház helyiségeit pont arra a hőmérsékletre fűtjük fel, amennyire szükségünk van és csak abban az időszakban, amikor ott vagyunk a helyiségben.
Ehhez termosztátokra van szükség (nem csak egyre!), így a rendszer érzékelni fogja a hőmérséklet változását a lakás különböző tereiben, és egy okos vezérlés segítségével azt is el tudjuk érni, hogy a szobákban más és más hőmérséklet legyen. Az automatizálás jelentősen kisebb költséget jelent, mint a kazáncsere vagy a teljes körű korszerűsítés, viszont jelentősen csökkenthetjük vele a fölösleges üzemidőt, a rezsiköltséget és az elfüstölt károsanyagot. Körülbelül 1-2 év a megtérülési ideje ennek a befektetésnek. És nem mellesleg komfortosabb lesz a lakásunk.
Építkezzünk környezettudatosan!
Az építkezésnek is van egy komoly környezetromboló összetevője. Gondoljuk végig, hogy milyen építőanyagot honnan rendelünk meg. (Bár ez a kérdés 2022-ben inkább arra vonatkozhat, hogy honnan tudjuk egyáltalán megrendelni.) Próbáljuk olyan anyagból, olyan módszerrel építkezni, ami kevéssé károsítja a környezetet.
Csak azt vásároljuk meg, amire tényleg szükségünk van!
Ez az egyik legnehezebb lépés. A 21. század fogyasztói működése arra ösztönöz minket, hogy minél több terméket vásároljunk, akár olyan cuccokat is, amelyekre végül nincs is szükségünk. Különösen igaz ez az online rendelésre és a házhozszállításra. Szinte mindent meg lehet venni, ha van rá pénzünk, kérdés, hogy tényleg szükségünk van-e a sokadik telefonra, kütyüre, ruhára játékra. Nem lesz-e a frissen vásárolt termékből szűk néhány hónap, esetleg év múlva nehezen feldolgozható hulladék? Legyünk fegyelmezett vásárlók, komoly lépést tehetünk a környezettudatosság felé.
Ügyeljünk a szelektív hulladékgyűjtésre!
A szelektív gyűjtés lényege, hogy külön tárolóba pakoljuk az újrahasznosítható hulladékot (papírt, üveget, műanyagot, fémet). Fontos, hogy csak megtisztított formában szabad a szelektív kukába, zsákba helyezni a hulladékot. Ne legyünk nagyvonalúak! Ne hajítsuk lustaságból a szelektívbe való hulladékot a kommunális szemétbe.
