Napi közel fél kiló zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként. A magyarok ennél sokkal kevesebbet esznek, pedig ásványianyag-, vitamin- és rosttartalmuk miatt nemcsak a különböző szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében játszanak fontos szerepet, de még a várható élettartamot is növelhetik.
Az ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ szakértői összegyűjtötték, mire figyeljünk vásárláskor és hogyan tegyük a napi rutin részévé a zöldség- és gyümölcsfogyasztást. „Ha sok répát eszel, hangosabban tudsz fütyülni” – mondták a szüleink abban a reményben, hogy ezzel majd több vitamint tukmálhatnak ránk. A több évtizedes gyakorlat nem bizonyult túl sikeresnek, a magyarok ugyanis nem járnak élen a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban. A lakosság legnagyobb része, 34 százaléka csak hetente 2-3 alkalommal fogyaszt zöldséget, és gyümölcsöt pedig csak 31 százalék eszik hetente 2-3 alkalommal. A megkérdezettek 40 százaléka havonta átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre – derült ki az ötszáz szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ zöldség- és gyümölcsvásárlási szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából. A DélKerTÉSZ szakértői most összegyűjtötték, miért érdemes többet áldozni a vitamindús ételekre és mi az, amiből a legtöbbet fogyasszuk, ha fel akarjuk turbózni a szervezetünket.
Kis adagokkal kezdjük
Az egészséges életmód kialakításában már az is sokat számít, ha a napi étkezésünket kiegészítjük egy-egy extra adag zöldséggel. Nem kell nagy dolgokra gondolni, tegyünk a szendvicsünkbe pár karika uborkát, paprikát vagy paradicsomot, ebéd és vacsora mellé pedig fogyasszunk salátát vagy savanyúságot. A sós rágcsát cseréljük le zöldségcsipszre, vagy mártogatóshoz szeljünk fel pár szelet uborkát, répát, szárzellert. Egy frissítő reggeli smoothie-t is kiegészíthetünk spenóttal, aminek rendszeres fogyasztásával a szervezet vastartalmát is feljebb tornázhatjuk. Smoothie formájában ráadásul könnyen vihetünk be egyszerre több gyümölcsöt és zöldséget.
Óvatosan a krumplival
A krumpli ugyan zöldségnek számít, keményítő- és szénhidráttartalma miatt még sincs egy ligában a paprikával vagy a paradicsommal. Ennek ellenére a magyarok körében ez az egyik sláger, a DélKerTÉSZ felmérése szerint a hazai zöldségfogyasztásban 43 százalékos részesedése van. Kis mennyiségben ugyan beleférhet az egészséges étrendbe, időnként érdemes helyettesíteni édesburgonyával, karfiollal vagy egyéb zöldségekkel. Ha mégsem tudunk elszakadni a krumplis ételektől, egy egyszerű krumplipürét vagy sültkrumplit is megbolondíthatunk további zöldségekkel, így izgalmasabb, változatosabb és nem utolsó sorban egészségesebb fogásokat kapunk.
Tovább élhetünk, ha rendszeresítjük
Ha zöldségfogyasztás, akkor a magyaroknál a krumpli mellett a lecsó alapösszevetői viszik a prímet: a paradicsom és a paprika örök sláger, de a vöröshagyma, a sárgarépa és a káposztafélék is népszerűek itthon. Ezekkel már nem tapogatózunk rossz helyen, főleg, ha rendszeresen be tudjuk építeni őket a diétánkba. Egy tavalyi kutatás 24 korábbi tanulmányt vizsgált meg, és arra jutott, hogy napi két darab gyümölcs- és három darab zöldség elfogyasztásával lehet a legalacsonyabb halálozási kockázatot elérni. A megfelelő mennyiségű zöldség-és gyümölcsfogyasztás pedig csökkentheti bizonyos rendellenességek, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, így érdemes rendszeresíteni a fogyasztásuk, ha egészségesen szeretnénk élni.
Hazai termék = több vitamin
Hazait venni nemcsak a környezetvédelem miatt éri meg, a Szentes és környéki, illetve a Marokkóból importált étkezési paprika C-vitamin- vizsgálatából ugyanis kiderült, hogy a hazai paprikának magasabb a vitamintartalma. Ne csak arra figyeljünk tehát, hogy mennyi zöldséget eszünk, hanem arra is, hogy az honnan származik. A DélKerTÉSZ fogyasztói kutatása szerint egyébként a magyarok 52 százaléka hajlandó többet fizetni a hazai termékekért, és a többség szerint ezeknek az íze is jobb.
