A szép és egészséges lábakért nemcsak külső ápolással, hanem tudatos életvitellel és táplálkozással is sokat tehetünk. Megdöbbentő tény, hogy becslések szerint a 30-50 év közötti korosztály egyharmadánál, 70 év felett pedig minden második embernél észlelhetők a vénás keringési rendszer elégtelen működésének tünetei. Az esztétikai problémán túl komoly következményeket is hordozhat magában, ugyanis a lábat érintő erek károsodásának nem mindig vannak látható jelei. A legtöbb életmódbeli javaslat már a kialakult problémák megoldására fókuszál, holott a prevenciónak, azaz a megelőzésnek nagyobb hangsúlyt kellene szentelni.
Az alsó végtagokat érintő leggyakoribb megbetegedések a vénákat (más néven gyűjtőereket vagy visszereket) érintő állapotok. A visszerek, ahogy nevük is mutatja, a kis kapillárisok (hajszálerek) felől a szív felé vezetik vissza a vért. A vénák falaiban főként ún. simaizom és kevés rugalmas rost található, emiatt nem annyira tágulékonyak. Munkájukat billentyűk is segítik, amelyek egyúttal a vér visszaáramlását is megakadályozzák. Ahogy a legtöbb egészségkárosodás, úgy a vénás megbetegedések esetén is beszélhetünk akut (gyorsan kialakuló) vagy krónikus (hosszú idő alatt kialakuló) formáról, és mindkettő jelentkezhet a felületes és a mélyvénás rendszerben.
A visszérbetegségek rizikófaktoraként és kialakulásuk okaként megemlíthető a családi halmozódás (genetika), az életkor, a várandósság, a műtétek, egyes betegségek (pl. daganatos megbetegedések, autoimmun kórképek), gyógyszerek (pl. hormonális fogamzásgátló tabletta), de számos életmódbeli tényező is, úgymint a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a rostban, antioxidánsokban szegény táplálkozás.
Akut események – vegyük komolyan
Az akut események általában azonnali orvosi ellátást igényelnek. Az ún. akut thrombophlebitis, a vénák belhártyájának gyulladása, a felületes visszerek megbetegedése. Kialakulásának pontos okát nem ismerjük, de leggyakrabban a visszértágulatok talaján alakul ki, így prevenció szempontjából lényeges magát a visszerességet megelőzni, ha pedig már kialakult, szakszerűen kezelni.
Az akut mélyvénás trombózis a mélyen futó vénákban kialakult vérrögöt jelenti, és súlyos szövődményekkel, akár halállal is járhat. Rizikófaktorai és okai között megemlítendő a hosszú ideig tartó ülés, az ágynyugalom, a túlsúly, elhízás és a dohányzás.
Szinte mindenki érintett
A felületes vénákat érintő krónikus visszeresség már-már népbetegségnek számít. Sokan elsősorban kozmetikai problémaként tekintenek rá, hiszen már korai stádiumban látható jelei vannak, de valójában komoly szövődményekhez, akár mélyvénás trombózis kialakulásához is vezethet.
A mélyvénákat érintő krónikus elégtelenség megjelenési formái változatosak, de sokáig enyhe tünetekkel, sokszor látható jelek nélkül jelentkezik, viszont szintúgy súlyos szövődményekkel, akár lábszárfekéllyel is járhat. Bár az alsó végtagok egészségéről beszélünk, az érrendszer állapotát nagyban meghatározza a szervezet általános egészségi állapota, pl. van-e a testben valahol gyulladás. A rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok ebből a szempontból is elengedhetetlenek! Az anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség) szintén hozzájárulnak a vénás betegségek kialakulásához.
Optimális testsúly
Az első és legfontosabb tényező a szükségleteidnek, céljaidnak megfelelő és életmódodhoz igazított táplálkozás, megelőzve ezzel a túlsúlyt, elhízást, amelyek komoly rizikófaktorai a vénás megbetegedéseknek is, hiszen plusz terhet rónak a vénákra azáltal, hogy a plusz súly lefelé irányuló nyomást gyakorol az erekre. A szigorú megvonással, lemondásokkal járó étrendek nem működőképesek hosszútávon, inkább a mértékletességre és a kiegyensúlyozottságra törekedj. Étrended alapját a zöldségfélék – beleértve a hüvelyeseket is – alkossák, minden étkezéshez egyél belőlük legalább 2 marékkal. A gyümölcsök kiváló alternatívák az édességek helyettesítésére. Igyekezz szó szerint színesen, többféle zöldséget, gyümölcsöt elfogyasztani egy étkezés alkalmával.
Tévhit, hogy a szénhidrátok hizlalnak! Ne vond meg magadtól a teljes értékű, minőségi, magas rosttartalmú szénhidrátforrásokat, úgymint a gabonákat, álgabonákat (pl. barna rizs, köles, hajdina, quinoa, bulgur, zab); fogyassz rostdús pékárut, teljes kiőrlésű vagy hüvelyesből készült tésztaféléket. Kiemelendő a zabban található béta-glükán nevű rost, mely bizonyítottan koleszterinszint-csökkentő, így közvetetten érvédő hatással bír.
Fehérjebeviteledet vegyesen fedezd húsokból, halakból, tengeri állatokból, tojásból, fermentált tejtermékekből (pl. joghurt, kefir), minőségi sajtokból, és a növényi források se maradjanak ki, azaz a hüvelyesek, magvak. Csökkentsd az állati eredetű fehérjebeviteledet, mert kutatások bizonyítják, hogy a növényi fehérjében gazdag étrend növeli az egészségben leélt életévek számát. Bánj óvatosan a zsiradékfogyasztással, használj keveset sütéshez-főzéshez. Részesítsd előnyben a növényi olajok közül a szűz olívaolajat, a repceolajat és a hidegen sajtolt olajokat, naponta fogyassz olajos magvakat, egyéb magvakat. A főként állati élelmiszerekben, zsírokban megtalálható telített zsírsavak gyulladáskeltő hatásúak, fokozzák a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
A folytatásban – 06. 09-én – a vitaminok és antioxidánsok fontos szerepéről lesz szó.
